Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. április 21., VIII. rendes ülés

- 8 -ni kivánja. Egy sokkal észszerűbb iskolapolitikát kell folytatni és már az általános iskolának a nivósitása is a célkitűzések közé tartozik. Az egyetemen pedig a túlzott szakosítás helyett egy észszerű, a reális igényeknek megfelelő és érett korban lévő szakosítás történjék, tehát a IV. év körül. Kb. 2 esztendővel ezelőtt felhívtam a professzorokat, hogy saját tanszékeik első káderesei legyenek. Ez olyan időszakban történt, amikor az egyetemen folyó személyzeti munka irányvonala nem egyezett meg ezekkel a helyes elvekkel, hanem avandgardista megnyilatkozások jellemezték ezt a kérdést. Ezzel egy bizalmatlansági légkör jött létre az egyetemen. A professzorok általában nem merték véleményüket nyilvánítani. A íTK-n is előfordult, hogy pl. demonstrátort egyes intézetekbe anélkül küldtek ki, hogy arról akár a rektor, akár a szakprofesszor tudott volna. A Személyzeti Osztály vezetője küldte ki őket. Ez szerencsétlen káderpolitika volt. Ez az egyik okd, hogy a professzorok jórésze visszavonult és azt mondotta, hogy csak a szakmai kérdésekhez szól hozzá, a politikai kérdéseket döntse el a Párt. A másik ok pedig az volt, hogy a professzorok nem érezték magukat olyan eszmeileg, politikailag erőseknek, hogy világosan meg tudták volna mondani, hogy az adott helyzetben valamelyik kádernél milyen politikát kell folytatni. A helytelen értelmiségi politika nálunk még erősebben éreztette hatását, mint esetleg másutt. A Párt uj politikájából következően a professzorok egyre inkább érzik, hogy fokozott megbecsülésben van részük, és ne válasszuk külön a szakmai és politikai szempontokat, hanem a professzor valóban mindenféle sz empont• ból vezetője legyen a tanszékének. A tanszékek az egyetemi oktatás azon szilárd egységei, amelyekre az egész oktatási rendnek fel kell épülnie. Ez felelőseget hárit a professzorra, politikai felelőseget is, mert ha a professzor választja meg a munkatársait, a Személyzeti Osztály, rektor, dékán véleményével egyetértésben, de az ő döntése az; amely végeredményben a felső állami szervek elé kerül, akkor felelős azért, hogy kit választott. Nemcsak szakmailag felelős, hanem azért is, hogy a népi demokratikus országnak becsületes, épitő szándékú és fej- ' 3ő dni akaró hive-e az illető. Ma már nem tartunk ott, hogy szükség legyen arra, hogy mások döntsenek a professzor helyett, pl. személyzeti referens. Egészen megváltozott ezen keresztül a rektor és a Személyzeti Osztály, a dékánok és a Személyzeti Osztály, a professzorok és a Személyzeti Osztály kapcsolata. Az egyetemi tanácsülésen megvitattuk, hogy általában jól folyik a kádernevelő munka az egyetemen, de nem kivétel nélkül, mert volt olyan professzor is, aki kijelentette, hogy csak a szakmai részét hajlandó egy problémának megbírálni, ügy látszik, hogy éppen a Személyzeti Osztály vezetőjének helyes politikája következtében fokozódik a bizalom a Személyzeti Osztály irályában, de ez a bizalom még mindig nem lehet teljes, mert a múltból még egy sereg olyan maradvány van, amely az emberekben bizalmatlansági gyökereket hagyott. Az állami vezetők meghallgatják a tanácsadó szerveket, a szakszervezetek véleményét, de elsősorban az MDP véleményét mindenegyes lényeges politikai kérdésben. A professzoroknak szintén módjukban áll, hog^eghallgassák a Párt és a szakszervezet véleményét. Minden lehetőség megvan arra, hogy a politikai kérdések tisztázódjanak a káderkérdések vonatkozásában is. Azonban a Személyzeti Osztály nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja,hogy a professzórátussál egyet-* értésben ennek az egyetemnek minél jobb szakemberekkel történő ellátását biztosítsa. Ezt a feladatát akkor tudjamegoldani, ha az egyetemi professzorátus aktiv segítséget nyújt azzal ha a munkatársaknak^ nemcsak erényeire, hanem hibáira is rámutatnak. Feltétlenül őszintének kell lennünk egymáshoz, mert csak akkor tudjuk a helyes szakmai és káderfejlesztést ügyet épitő módon az egyetem érdekében, de a tudomány és a közvélemény érdekében is előbbrevinni.

Dékán; Értesülésem szerint az OM. az 1954-55-ős tanévtől kezdődően ad egy gyakorló iskolát, teljesen az OM. felügyelete alatt és természetesen a Sektor közvetlen felügyelete alatt, azonban az a sajnálatos téiy történt, hogy már a káderek kiválasztása a mi megkérdezésünk nél-