Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. április 21., VIII. rendes ülés

- 5 -a jelesek, vagypedig egy bizonyos része a halIgátóságnak,ne vegyen kötelező módon részt az ilyen tantermi gyakorlatokon. Koch professzor: A hallgatósággal szemben többrendbeli hibát köve­tett el az O.M. és az egyetem. Először is bon volt, hogy szakosítot­ták a középiskolákat, teljesen eltérő képzéssel és alappal. Sok he­lyen az alap nullával egyenlő. Székét közös nevezőre hozni nagyon ne­héz. A hallgatóság pedig idáig megszokta a kényelmet és még most is szüksége van rá. Tehát egyelőre még szükség van a segitésre. Dékán: Tapasztalataim alapján kérem a tanszékvezetőket arra, hogy a vizsgaidőszakban hivják fel az oktatószemélyzet figyelmét, hogy meg­győzés alapján próbálják a hallgatóságot a rendszeres tanulásra rá­venni. Az egyes csoportok összetétele nagyon heterogén és majdnem min­den csoport megvan terhelve hihetetlenül gyenge hallgatókkal. Tizek­kel külön kellene foglalkozni. 87 hallgató távozott el, ennek 25 %-a szakérettségis. A hiányzásokkal kapcsolatban valóban meggyőződtünk róla, hogy hamis adatokat Írnak a csoportvezetők. Amennyiben a szép szó nem használ, a csoportvezetők fegyelmit kapnak és leváltás lesz a következménye. 68. A tárgysorozat harmadik pontiáként Dékán a közoktatásügy helyzetéről és feladatairól szóló Központi Vezetőség-i határozat egyes kérdései­nek megbeszélését tűzi ki. Szalag László docens: Sok panasz hangzik el az egyetemre kerülő közép­iskolát végzettek előképzettségével kapcsolatban. A panaszok legtöbb­ször indokoltak. Az előképzettségbeli hiányosságok egyik oka a .közép­iskolai tankönyvek szakszempontból és sokszor didaktikai szempontból sem helyes volta. Igaz, hogy szórványosan egyetemi szakembereket is bevonnak a tankönyvek birálatába, de - mint saját tapasztalatom is mutatja - gyakran figyelmen kivül hagyják a bírálatokat. A szakdidak­tikai képzés jelenlegi fejlettsége mellett észszerűnek látszik a szak­­didaktikusok - akik szak- és didaktikai szempontból a leghivatottabbak­­szervezett bevonása a most készülő középiskolai tankönyvek megvitatá­sába. Kérem a Kart, hogy ilyen irányban tegyen felterjesztést az il­letékesekhez. Greguss professzor: A lehető legbotrányosabb adatok vannak a hivatalos könyvekben, amelyeket a középiskolai tanárok részére kinyomattak.Szá­zával hemzsegnek a tárgyi hibák bennük. Prinz professzor: A földrajztudomány haladásával egyáltalában nincse­nek tisztában a középiskolai tanárok. A középiskolai tankönyvekben olyan maximalizmus van, amely lehetetlenné teszi azt, hogy a földrajz­tanítás a lényegre tudjon súlyt helyezni. Egy középiskolai tanár sta­tisztikát készített, amely szerint 1300 idegen név volt egy általános iskolai földrajz tankönyvben. Hogy az egyetem és a középiskola_kap-^ csolatát érvényesíteni lehessen, ahhoz szükséges, hogy a középiskolák oldaláról történjék közeledés az egyetem'felé, vagyis vegyék igénybe az egyetemet a szellemi színvonal emelésére. A földrajz területén éles válaszfal van a középiskolai és az alsófoku földrajzoktatás_tar-. talma, módszere és a földrajztudomány tartalma, módszere és célkitűzé­sei- között, mintha tulajdonképpen 2 tudományról lenne szó. Azt lehet­ne mondani, hogy a középiskolai földrajztanítást nem is kell, hogy földrajz-szakember végezze, mert ott tulajdonképpen semmiféle magasabb szellemi tartalom nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents