Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. április 21., VIII. rendes ülés

- 4 -határozások, hogy a felső évfolyamon csökkenteni kell az Írásbeli beszámoló-ellenőrzéseket a II. félév folyamán. A gyakorlatok során van alkalmunk a tanulmányi eredmény ellenőrzésére és ezért nem tűztünk ki Írásbeli beszámolót. Ugyanakkor más rokontárgyaknál megtartották ezeket az Írásbeli beszámolókat. Ezt a III. évesekkel kapcsolatban tapasztaltam. Ennek következtében a növényélettanból, amely élég nagy anyag, nem tudtak készülni. Tehát vagy minden tárgynál meg kell szün- * tetni, vagypedig minden tárgynál legyen egy Írásbeli beszámoló- s legalább addig az időpontig a hallgatók kénytelenek alaposan felkészülni.

Dékán; Nálunk is vannak ilyenek, de az írásbeli beszámolókat többékevésbé fel lehetett számolni. A szakdidaktikai előadásokkal kapcsolatban^ ismételten voltak panaszok. Erre bekértem az összes szakdidaktikai előadót, Kunsági elvtárs jelenlétében. A kémia-fizika szakosok, a biológia-kémia és a fizika-matematika szakosok kifejtették, hogy az a nézetük,hogy miután ők már a próbatanitáson átestek, tulajdonképen felesleges, hogy szakdidaktikával törődjenek. A csoportvezetőket összehívtam és megmagyaráztam nekik, hogy a kémiát nem olyan alacsony színvonalon fogjak tanítani, mint a középiskolai tankönyvben vanV^ÍL hallgatók maguk megmondják, hogy szó sincs a rendszeres tanulásról. Napról-napra megtanulják azt az anyagot, amely a IV. évi vizsgák lefutásához szükséges és ha ezen túlesnek, akkor kezdenek hozzá az államvizsga-anyag tanulásához. Azt mondották, hogy képtelenség a rendszeres tanulás, mert olyan sokféle munkájuk van a folyó előadásokkal és a gyakorlatokkal kapcsolatban, hogy ürülnek ha azt becsületesen el tudják végezni. Kívánatos, hogy 1954-55» tanévtől kezdődően olyan tervek szülessenek meg, amelyek tényleg annyi könnyítést adnak a hallgatóknak, hogy valóban idejük jusson arra, hogy legalább áprilisban el kezdjenek gondolkozni arról, hogy az államvizsgára hogyan kell készülni. Ugyanez vonatkozik a vizsgákra való készülésre is. Hogyan lehet a hallgatóságot a rendszeres, folyamatos tanulásra rákényszeríteni? Egyetlen mód a konzultációkon való megjelenés. De ez nem kötelező, tehát nem jönnek el. Azonkívül vannak olyanok, akik óriási tömegű anyagot tudnak megjegyezni pár nap alatt és átmennek a vizsgán. Tehát semmi mód nincs az ilyen hallgatók megfogására.

Fodor professzor; Elsősorban meg kell állapítani, hogy a hallgatóságnak az önkéntes fegyelemre való nevelése, amelynek egyik megnyilatkozási formája a tanulmányi csoportvezető bizonyos fokú önálló ügyintézése lenne, egyáltalában nem vált be. Már az év eleje óta bevezettük azt az ültetési rendet, hogy mindenkinek megvolt a számozott helye, és az asszisztens leolvasta a hiányzó helyszámokat. Ezt a névsort öszszeegyeztettük azzal a névsorral amelyet a tanulmányi csoportvezető vezetett. Kiderült, hogy a tanulmányi csoportvezetők nem vezetik rendesen a hiányzásokat. A másik az, hogy nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni a hallgatók megsegítését. Az a tény, hogy a félévi lemorzsolódásoknak jelentős százaléka szakérettségis, felveti azt a kérdést, hogy vájjon helyesen fogtuk-e fel mindenütt ezeket az intenciókat, ahogy azt a Dékán elvtárs jelentése tükrözi. Tehát hogyan is tanítsunk? Könnyű definiálni, hogy úgy kell tanítani, hogy ne legyen középiskolás a módszer, a színvonal emelkedjék, ugyanakkor legyünk figyelemmel a személyi adottságokra, az iskoláztatásnál elkövetett hibákra is. Ma megkérdeztem a hallgatókat, hogy szükségük van-e a ta- ^ nulókörre? Nálunk 5 óra előadás mellé 1 óra tanulókör jár. A visszakérdezés helyett inkább az előrekérdezést alkalmazom. A hallgatóság többsége a tanulókör, mellett szavazott. Tehát az önálló foglalkozás helyett a kevésbé önálló foglalkozás mellett döntöttek. Tehát a hallgatóság egy jelentékeny százaléka igényli a segítséget, mert érzi a szükségességét annak, hogy egy alacsonyabb szinten is a tanszemélyzet segítségével megértse az anyagot. Tehát az első és második éven ezeket a tanulóköröket nem lehetett feladni. Legfeljebb arról lehet szó,hogy

r"tehát nem úgy ahogyan az egyetemen tanulták.