Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. szeptember 14., II. rendkívüli ülés
Füvészkertet illeti, fel kell mérni mennyiben reális annak a jelenlegi méreteiben-^ való fenntartása. Ennek megállapitása céljából egy bizottságot kell, megbizni elképzelésem szerint. Greguss professzor: Amikor még a Növénytani Intézet nem oszlott meg, tervbe volt véve a Növényrendszertani Tanszék felállitása. Most azonban a tanszék bizonyos tekintetben kettéoszlott, tehát a Növényrendszertani Tanszék tulajdonképen megvan. A növényiöldrajz nem kulcstárgy - a középiskolai oktatásban. A szakképzés érdekében azonban kivánatos Növényföldrajzi Tanszék felállitása. Fodor professzor: Lesz egy Növénytani Intézet és lesz benne három növénytani tanszék. Célszerűbb lenne ha a növényföldrajz külön tanszék lenne. Ragaszkodnunk kell ahhoz az elvhez, hogy csak olyan embert bizzunk meg tanszékvezetéssel, akinek azon a területen tudományos érdemei vannak, tehát a kandidátusi fokozat a minimum ahhoz,'- hogy valaki ideiglenesen is megbizott tanszékvezető legyen. Dékán: Feltételül lehetne szabni,hogy a meghirdetésre kerülő állásokra csak abban az esetben fogadjuk el a pályázatot, ha a pályázó kötelezi magát arra, hogy kineveztetése esetén Szegedre költözik. Fodor professzor: Ezt nagyon helyes lesz pályázati feltételként szabni, ugyanakkor nekünk is biztosítani kell minél több szolgálati lakást, az Egyetem számára. Miháltz ’docens: Elismerem, hogy az Embertani Tanszék fejlesztése megelőzi a mi igényünket. Ott Bartucz professzor az egyetlen szakember,nálam még van egy tanársegéd, de ha a bérfeszültség kérdése nem nyer megoldást, nem lehet soká visszatartani. Kérem ezért a Rektor és Dékán elvtársat, hogy jelenlegi tanársegédünknek adjunktussá való előléptetését valami -t módon meg lehessen oldani. Fodor professzor: Egy lehetőség van* hogy adjunktusnak kinevezzük. Miháltz docens: Javasoltam Talajtani Tanszék felállítását is. Ezt indokolja, hogy a biológusok részére jelenleg is folynak 1 féléven át 3 órában talajtani előadások. Dékán: Nem valószinü, hogy a 10 éves fejlesztési terv során a jelenlegi tanszéket 5 részre lehetne bontani. Szabó professzor: Az intézetek perspektivikus fejlesztési tervét összeállítani nem volt könnyű feladat, mert bizonyos szempontok egyáltalán nem voltak előttünk ismeretesek. Mégis azt hiszem, hogy az a terv amelyet az intézetben összeállítottunk, elég reális, úgyhogy abból a Dékán elvtárs által kifejtett szempontok alapján sem kell elvenni semmit sem.Igen szerencsésnek látom azt, hogy ne csupa apró-cseprő tanszék létesüljön - amelyek függetlenek egymástól - hanem kövessük azt a fejlődési irányt, hogy a nagy intézeten belül fejlesszük fel a kádereinket. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen további fejlődés elsősorban káderfeltételeken fog alakulni, tehát a mostani kádereink a megnövekedett és a jövőbeni szakképzések bevezetésével még tovább növekvő oktatási és kutatási feladataikat minél nagyobb önállósággal tudják ellátni'. Én már régen ebben az irány- . ban fejlesztem intézetemet, amikor az idősebb asszisztenseimet fokozatosan mindinkább bevonom az előadási feladatok végzésébe, lehetőleg minél nagyobb önállósággal való elvégzésébe.Azt hiszem lassankint valóban osztódhatnának ezek az intézetek, úgy, hogy bizonyos szaktárgyaknak a nagy, anyaintézeten belül teljesen önálló gazdái lennének. Nagyon egészséges, és főképen állandóan kontrolálható fejlődés lenne, tehát nem