Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. február 10., III. rendkívüli ülés

-3-w

Az a"yes intézetek munkájáról a következüket jelenten.

Az Általános Állattani és Biológiai Intézet fő kutatási tárnája továbra is Abrahám Ambrus processzernak "as Ic'egrendszer szerkezetét ás működését célzó vizsgálatai és a Bükk hegység hidrobiológiái vizsgálata . Előbbi nagyjelentőségű, a biológiára ás orvostudományra nózvo egyetemes fontosságú kutatásait már 13 óve szakadatlanul végzi, róluk az Akadémia Biológiai Osztályának az 1952. évi Nagygyűlés keretében tartott előadásán beszámolt. Mindkét vizsgálatába munkatársakat is belövőn. Az Intézet asszisztenciája is értékes munkát végez, ezekből kiemelkednek Horváth Andor adjunktusnak a hazai mollusca-faunát illető vizsgálatai. Utóbbi benyújtotta kandidatura iránti kérvényét, s annak elnyerését a Tudományos Minősítő Bizottság még egy dolgozatának elkészítéséhez kötötte. Az Intézet négy hallgatója aspiránsi kérvényt nyújtott be. Az intézetvezetőnek két tanársegédjéhez intézett ilyen irányú buzdítása sikertelen maradt.

A Növénytani Intézet két fő kutatási iránya továbbra is a xilotomiai illetve phytopaíeontológiai vizsgálatok, amelyek Greguss Pál professzor vezetésével folynak. Közülük az előbbiek már régóta a külföld felé is élénk érdeklődést keltőnek. Ennek folyományaként Greguss profooszor felkérést nyert a folyó év júliusában Páriában tartandó Nemzetközi Botanikai Kongresszuson egy összefoglaló előadás tartására. Iddvágé munkásságát Greguss professzor nagy, mintegy 1200 nyomtatott oldalra rugó munkában összefoglalta, amelyet kiadás végett az Akadémiának nemrégen benyújtott. Mindkét kutatási iránynak közgazdasági perspektívái is vannak, áz intézetnek harmadii , szintén bizonyos múltra néző kutatási iránya talajtani természetű, amelynek megindítója Vámos Rezső adjunktus. Újabban a gyógyszarész-botani ;ai vizsgálatok is megkezdődtek. Az összes vizsgálatokból az asszisztencia is kiveszi részét. Az intézeti kutatások intenzitásához képest az elkészült dolgozatok száma mérsékelt, s azok is mintegy feleszámban még kéziratban vannak.

Az Intézet nemzetgazdasági irányú vizsgálatokat is folytat. A, profeszszor a ézegedí Palomaz Gyárnak a fafeldolgozásra vonatkozó újítási problémáiban ismételten eredményes szakvéle lényt adott. Ugyanő foglalkozik egy kínai haszonfenyő fajta meghonosításával. Bodrogközy György tanársegéd szintén gyakorlati céloktól vezetve a szőlő gyoravegetáciéját vizsgálta. Kár, hogy az Intézetnek aspiránsa nincsen. Tudomásom szerint az intézőt /esető professzor doktorátusa folyamatban van.

A Növényéiottani Intézet rövid múltra tekint vissza, s Szalai

István tanszék váz et ő~ ácTcenai jelentése szerint szervezési feladatait még nem tudta kielégítően megoldani, az asszisztencia Varga Magdolna kivételével kezdő káderekből áll, s az Intézet felszerelése nem kielégítő. Ezeknek folyományaként a kutatómunka lassan indul meg, de két kutatólaboratórium már működik. Az Intézetnek kát akadémiai kutatótémája van: a burgonya második ültetése és az Alföld erdősítése alkalmas kőrisfával. Az előbbi téma kút. tása az ujburgonya gyors és egyenletes cslráztatá3át cél zza s már komoly eredményekkel biztat, ez évben az Országos Tervhivatal határozata szerint az Intézet módszerével 500C hold vetés létesül. Az Alföld erdősítésének problémájában az Intézet számos erdőgazdasággal s üzemegységgel együttműködik, továbbá esetenként a kari éghajlattani Intézettel is.

Az Embertani Intézet kutatómunkájának méreteit befolyásolja az Intézet káderaiánya. Bartuez Lajos professzor mint minimális káderigényt jelöli meg egy második tanársegédi és egy gyakornoki állás létesítését. A professzoron kívül az Intéz

keveset publikál. Egyik extornistn, Dezső Gyula aspiránsi felvételét kért3.