Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. február 10., III. rendkívüli ülés
-4-A Földrajzi Intézet kutatómunkája a korábbihoz hasonló modorban folyik. A publikációit gs-.W feltűnően alacsony, a aáok iß nagyobbrészt még nem jelentők meg. A kutatási tárnáknak egy r'sze Szeged váróé távlati fejlesztési tervével kapcsolatos. Az Intézetnek aspiránsa nincsen, amit sajnálni kell, mert kívánatos volna, hogy Príncé Gyula j>rofes3zar nagy tudását a kíderneveiéinek ilyen utj li is továbbadja. Az ,gha,11 a11an 1 Intézet Wagner lichárd professzor vezetésével net.r ' lőtt felállítva",- otégía ígéri élénk c ; sokirányú kutatást folytat. Az Intézet kutatási irányai: mikrobiológia, kiimatolági. , növényfóidra jz és talaj földrajz. Főleg a mikroklímatológiai kutatások a növénygazdasággal kapcsolatban fontosak. Az Intézőt számos más intézménnyel szoros kapc&olatVaU együttműködik, ilyenek; az Országos .meteorológiai Intézőt, Országos Növénytár, Gyapotkut-to Intézőt, Balneológiái Kutatóintézet, Állat tenyésztési Kutatóintézet, Mezőgazdasági Kísérleti Intizet (Szegei) ás több egyetemi és főiskolai intézet, köztük Karunk fövényt ni Intézete. Wagner professzor igen élénken foglalkózik a müszerujltáe ügyével is, jelentése ti eredményes meteorológiai müszerujitásról számol be, műszereit országosan 13 többhelyütt átveszik. Az Intézet sokat nyert Timár bajosnak munkatársként valő alkalmazásával. Az Intézetnek aspiránsa nincsen* A Földtani Intézet kutatásai ifcen intenziven fo. ynak, újabban a Magyalfold, különösen a Duna-fisza köze és a Nyírség kutatása került 3orra* Az utóbbi három évben elkészült 21.000 kW terület földtani térképezése. 2z a munka nemzetgazdaságilag i-s igen jelentőn részben a mezőgazdaság részére, nem kis részben az építőiparban hasznosítható k feltárására nézve is. Miháltz István tnunzékvezet6 docenz veívol az Intézet végezte a tiszai duzzasztóművek kút itófurásait. Az Intézet asszisztenciája is élénk, részben önálló kutatásokat végez. A tanszékvezető a homokkutatás céljaira uj, egyszerű műszert szerkesztett, amellyel a földtani szelvények az eddiginél pontosabban meghatározhatók. A homoki aktákra uj osztályozást végzett, amelyet tőle mások is átvettek. Az Intézet jelentésében mint érdekes adat meg van említve, hogy a nemzetgazdasági irányú vizsgálatok sók olyan elméleti eredménnyel is jártak, amelyekhez való hozzájutás « vizsgálatok költséges volta miatt anyagi fedezet hiányában egyébként nem lett volna lehetséges. A publikációk száma aránylag kevés. Az Intézetnek aspiránsa nincsen. Az Ás vány- és K-ógottanl intézet igen sokféle, kitörjedí és nagyrészben a közgözánség‘'számára hasznos kutatást végez. Az újabbakból például laogemll bem a következő témákat: hazai mangánérctelopek ásványtársulásai, a szulfidos érctelepek mállásí, a Tisza és Haros lebegtetett hordaléka, szulfidos óra telepek, különböző oloictx*ograf lkai ásványtani vizsgálatok. Az Intézet belekapcsolódott a geológiai feltár-* ia munkájába is. A nagyszámú dolgozaton kívül 1952-ben miéi Kiadó kiadásában megjelent Koch Sándor professzornak "A magyar ásványtan története” c. összefoglaló munkája, s 195ó-ban ugyanott y Gyula, docensnek "ásvány- és ércei©mzéái módszerek” c. munkája.« Men érendő az Intézetnek szorgalmas ás eredményen munkája« B helyen nem. tudom említés nélkül hagyni az Intézet alkalmazottá Inak ismert példamutató jó munkatársi összmükÖdésát, amely az intenzív kutatásokat .bizonyára lényegesen elősegíti. Kár, hogy e szépen lo In. Az Általános és Piáik.-1 Kőfalai Intézet kutatásai húron fő téma körül csoportosulnak: *elmeleti spektroszkőpla, korrózió, oldatok iónok. közül elméletileg a jelentősebbek az első kutatási témába 'eső vizsgálatok, amelyeket Kiss Árpád proféi-szór több évtizede Végez, s amelyek neki széleskörű külföldi elismerést szereztek, ennek egyik jeleként újabban a Zeitschrift für Chemie munkatársa lett. A kút- tások egy r 'széna?; német \$\i
