Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. február 10., III. rendkívüli ülés
l.gz♦melléklet a .jegyzőkönyv 43.pontjához,» 'RS' Tisztelt Kar! Rektor elvtárs az 1953» évi december 22-én tartott egyetemi tanácsülésben elrendelte EgyoteinünkÖn a tudományos munka karonkénti felmérését. S rendelkezés értelmében Dékán elvtárs i_ulé: 1ó 12-én Ü552-133-1954. ttk. szám alatt felszólította az intézetvezetőket e tárgyról szóló jelentésük megtételére, egyidejűleg engem megbízott, hogy a j elöntésekről mai kari tanácsülés ünk ön beszámolj fik. A dékáni intézkedésnek megfelelően az intézetvezetők jelentései az 1951-1953-ig terjedő három naptári évet ölelik fel. Karunk a felszabadulás éta első Ízben két évvel ezelőtt, mégpedig az 1952. évi február 21-iki VI. rendes ülésében év március 27-ikl VII. rendes ülésében foglalkozott hasonló kérdésekkel dr. Szabó Saabé Zoltán professzor előadványai alapján, aki az utóbbi ülés jegyzőkönyvéhez mellékelt beszámolójában rövid, de igen találó kópét festett az egyes intézetek tudományos kutatásainak természetéről. Elóndványómban támaszkodni fogok Szabó professzornak erre a beszámolójára, úgy hogy az egyes intézetekben folyó kutatómunka ismertetésénél C3ok igon röviden fogok beszámolni olyan intézeteket illetően, amelyeknél e tekintetekben az eltelt két esztendő alatt nagyobb mérvű változás jelel nem mutatkoznak. Jelentésemnek fogyatékosságaiért is már előre Kar jóindulatú elnézését kér era j lehetetlen volna arra vállalkoznom, hogy Karunk kiterjedt és szerteágazó tudományos munkásságát minden tekintetben híven méltassam, s ezért beszámolón kiegészítéséül az intézetek jelentéseire utalok. Szabó professzor omlitett beszámolója statisztikát is tartalmaz az egyes intézetek tudományos publikációiról. Ilyen adatoknak közlését én ir helyesnek tartott m, mert a dolgozatok száma jelentős adat a tudományos munka felméréséhez. Persze statisztika távolról sem tekinthető a végzett kutatómunka mértékének, de főleg, ha hasonló statisztikák ezután is készülni fognak, úgy azok egybevetéséből egyre több tanulság lesz levonható. Tisztelt Kar! Az egyetem mindenkor a tudománynak szánt Intézmény volt, s kell, hogy az is maradjon. Amikor azonban az Egyetem colját a tudomány művelésében jelölöm meg, ezt nem u , mintha n kizárói gos cél a tudományos kutatás volna. Ilyen felfogás csak a jelont tart ná szem előtt, azonban a jövő tudományos szükségleteiről is az egyetemnek kell gondoskodnia káderutánpótlás azaz oktatás által. Ezek szerint az egyetem célja egyedül a tudomány, de a cél megvalósításának két eszköze van: a kutatás és oktatás. Minthogy ez a két feladat részben ellentétes, azért szükséges közöttük a hölyos arány fenntartása. A liberális politikai irányzat a tudomány szabadságának elvét úgy értcímezte, nogy az uralkodó osztályok érdekeivel váló összhang megőrzése mellett az egyetem működésének egyéb tekintetekben a legteljesebb szabadságot igyekeaett biztositani. minthogy azonban a kész tudósok számára a kutatás gyakran vonzóbb volt az okt tásnál, azért érthető, hogy a liberális egyetemeken az oktatás szenoontjai háttcSrbe szorultuk. Néni demokráciánkb n e téren is döntő változás történt az oktatási érdekek kellő felkarolása által. E tekintetben a leglényegesebb,
