Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. december 16., IV. rendes ülés
- 5 -<0^ szabadságot engedélyez és bár a Módszertani Bizottság általános Ítéletét helyeselem, ki kell jelentenem, hogy ami hiány volt, azt a másik oldalon pótolta a Földrajzi Tanszék, ennek következtében a hallgatóság nem szenvedett hiányt. Koch professzor: Megköszöni Prinz professzor megjegyzését és sajnálja, hogy erre a körülményre Miháltz kollega nem hívta fel a Bizottság figyelmét . Dékán: Nagyon örvendetes amit Prinz professzor előadott, de ennek ellenére az a véleménye, hogy jobb ha a földrajz előadója már a Földtani Tanszék által bizonyos mértékig rögzített alapfogalmakra támaszkodik és ezt alkalmazza. Ez mégjobban elősegíti a 2 tanszék együttműködését. Miháltz docens: A Módszertani Bizottság jelentésével egyetértek,amenynyiben valóban nem volt az előadásom eléggé tervszerűen ütemezett.Bár meggyőződésem, hogy az előadás célja nem az anyag ismertetése elsősorban, hanem a tulajdonképpeni cél a tárgy iránti érdeklődés felkeltése és a tár^y megkedveltetése. A tárgy gondolkozás módjának a hallgatókba való átültetése. Grasselly elvtárs kijelentette, hogy e tekintetben kielégítőnek tartja előadásomat. Beismerem, hogy.előadásomnak másik, szerintem kevésbbé fontos részében nem voltam elég következetes, amennyiben nem lett volna szabad az általános irányelvek és a- tárgy gondolkodás módjának átültetését szolgáló anyagrészt tulaéretesen tárgyalni, az egész anyag terjedelméhez viszonyítva. Ha valaki szakgeológusnak készül, akkor valóban nagyon fontos, hogy a földtörténet mindenegyes szakaszából alajoos tárgyi ismeretei legyenek. Ha azonban tanárnak készül, akkor elsősorban az egész tárgynak a gondolkodás módját kell magáévá tennie. Nem sikerült összeegyeztetni, hogy a hallgatók a kutató munkássággal egyúttal széleskörű kiképzést nyerjenek, tehát a szakköri tevékenységnek ez határozottan hibája. Ezért a jövőre vonatkozóan kérni fogom a Módszertani Bizottság értékes tanácsait. Helyesnek és indokoltnak tartom a Módszertani Bizottság kifogasait, mentségem az, hogy részben az általános szempontok ismertetésének fontosságát tartottam szemelőtt, részben pedig - és ez a hibám - hogy ebben a vonatkozásban szakmai elfogultságba estem és ilymódon részben elvontam az időt az anyag későbbi részének közlésétől. Az uj harmadkor ás negyedkor tulajdonképpen minden területre vonatkozik, igy helyi vonatkozásban is kell tárgyalni. Tehát ennek helye tulajdonképpen Magyarország földtanában van. Dékán: A tematikában foglalt anyagot mindenképpen elő kell adni, és az előadó világítsa meg azokat a részeket jobban, amelyek neki kedvesebbek. Fodor professzor: Nem vagyok hive annak, hogy a programmot úgy értelmezzük, hogy a professzor tökéletesen meg legyen kötve»semmiféle egyéni szint, tudománymeglátást vagy gondolkodni tudást ne gyakoroljon. Ennek elvi,ellensége vagyok. Azonban a hallgatók idejével jól kell gazdálkodni. Általános szempont, hogy lehetőleg ne legyenek alapvető eltolódások mindenféle helyi adottságok figyelembevételével a tekintetben, hogy valaki tanulmányai közben esetleg egyes fejezeteket ne halljon, ugyanakkor más fejezeteket túlzott mértékben hallgasson. Ez nem azt jelenti, hogy az előadó ne tárgyalja azokat a fejezeteket amelyek szívügyei, de nem szabad a túlsó végletbe esni. Ellensége vagyok a merev megkötöttségnek, de annak is, hogy ne adjunk homogén tudást a hallgatóknak. Nagyon örvendetes ha két szaktanár- akiknek előadásaik^bizonyos mértékben fedik egymást - harmonikusan együttműködik. Dékán elvtárssal egyetértek abban, hogy jó ha az egyik tárgyat úgy hallgatják, hogy az alapfogalmakat a másik tárgyban megtanulták. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a földtan és a földrajz között túl nagy homogenitás volna, mert hiszen akkor nem lennének ezek külön tudományok. Bizonyos