Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. október 31., II. rendes ülés

félévközi előmenetelük alapján.

Indgkolás: A tantermi gyakorlatok arra szolgálnak hogy azokon a hallgatóság kisebb csoportokban dolgozzon ki olyan feladatokat amelyek megkönnyítik a megfelelő előadás §lvontabb részeinek megértését ás ame? lyek kapgsan megtanulják,az előadásban kapott,elméleti ismeretek önál-’ lo gyakorlati atkalímzását. A gyakorlatok tehát elsősorban a hallgatóság munkájának megkönnyítésére es eredményesebbé tételére szolgálnak g és csali úgy érhetik el céljukat, ha az azokon való tevékenységiek nyo-’ ma van a Hallgatók tanulmányi eredményeinek elbírálásában.

Szzel szemben a vizsgarendelet C./ 8./ pontja értelmében a vizsga elméleti tárgyakbó, 1 a programban meghatározott anyagnak általában a tárgy befejezése után történő számonkérése. Az "általában" itt arra utal, hogy a tanterv egyes tárgyakból a tárgy befejezését megelőzően, esetleg félevenként is előirhat vizsgát. Azonban ez a vizsga is mindig a félév, * végén történik a programmban meghatározott .anyag megfelelj részének számonkérése utján, lülme le ti tárgyaknál -azonban a vizsgaszabályzat nem ad módot arra, nogy a vizsga osztályzatba beszámítsuk a nallgatonak az el- ' méleti tárgyhoz tartozó" tan termi gyakorlat okon mutatott tanulmányi eredményét is.

Igaz ugyanv hogy a vizsgaszabályzat C./ 11./,pontja szerint vizsgára csak,az a hallgató bocsátható, aki a. vizsgatárgyhoz tartozó gyakorlat beszámolója során legalább e W oszt ab sap t, ill. "megfelelt" minősítést nyer,,ez azonban csak azokra az elea-dásokra vonatkozik, amelyekhez tartozó gyakorlatból kötelező beszámoló van előírva. Tudomásom szerint %z az eset csali laboratóriumi gyakorlatok esetén áll fenn, elméleti tárgyakhoz tartozó, tantermi gyakorlatok egy'általán nem szerepel- * nek .a, vizsgák és beszámolók rendjében, mert ezek nem is szerepelnek a fen tervben sem külön gyakorlatok címén,, hanem csak a megfelelő elméleti előadásnál, annak óraszámának kimutatásában. /P. Analízis I. heti 4M' óra; ebből tehát 4 éra előadás, 4 óra. gyakorta-1./

Amennyiben a, vizsgaszabály zat javasolt módosítása nem tör tennék,meg, ez azt ..jelentené, hbgy‘pl.-az említett Analízis I.c. előadás óraszámának 50 h-aban olyan foglalkozást végezne a hallgatóság, ami semmiféle értelemben nem számit be a vizsgajegybe. Sz feltétlenül árra vezetne, hogy a tantermi gyakorlatodat nem venné komolyan a.hallgatóság^ arra gondolva, hogy ha azokon akármilyen sikertelenül is szerepel, eLemendő^a fél• év végen,elkészülnie a kollokviumra és minden meg,van bocsátva. Sz pedig lerontana minden igyekezetünket, amit a hallgatóság folyamatos tanulása érdekeben kifejtünk.

munka többtan termi gyakorlatok osztályozása a halig ó * semmiféle mi letet nem haritana /hacsak annak megkövetelését nem nevezzük mnkatöbb- Istnek, 'hogy amit úgyis kötelesek csinálni, ezt lelkiismeretesen csinálják/. mertem ind en egyes tantermi gyakorlati órán szinte minden Tr 1 írató relel, old mer feladatokat és ,igy~a. tantermi r-yakor la tokból a re ál i 3 osztályozás minden külön beszámoló nélkül is könnyen megvalósítható.

Karunkon a tantermi gyakorlatok osztályozása technikailag is könnyen mer-„ valósítható, mert a félév eleji beiratkozások alkalmával a Tanulmányi Osztály úgyis.külön rovatba Íratta az egyes előadásokhoz tartozó,tantermi gyakorlatokat, tekintettel arra,hegy hasonló értelmű fe It erjesztést, ezek * osztályozására vonatkozólag már tavaly tettünk a,Minisztérium felé és bár tavaly,erre nem,jött sem elutasító sem engedélyező válasz, a Tanú 1- • . ányi Osztály őzt várta, hogy tavalyi felterjesztésünket r vies ^rendelet figyelembe fogja vermi.'"Ott viszont, ahol a tantermi gyakorlatokat a beiratkozáskor nem vezették be az index külön rovatába semmi akadálya sincs annak, hogy az előadások felsorolásé után bevezessek és ezek