Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. május 11., III. rendkívüli ülés

Szabó professzor elvi kérdésként veti fel, van-e Magyarországon állat­­rendszertannal behatóan foglalkozó zoológus, s mi az oka annak, hogy Balogh János kandidátus nem törekszik egyetemi tanszékre, holott nyil­vánvaló, hogy nem egy utolsó egyetem utolsó Karába kerülne. Ábrahám professzor: Úgy Soós Árpáddal,mint Balogh Jánossal beszélgetett erről a kérdésről. Soós megmondta, hogy szívesen jönne a Szegedi Egye­temre és többnek tartja mint a pesti egyetemet, azonban úgy érzi, neki a Múzeumban a helye. Balogh János mindig azt várta,hogy egyszer kutató lehessen. Ez most meg­van számára s nehezen válna meg munkahelyétől. o Fodor professzor: Egyetért Szabó professzor előbb felvetett kérdésével, úgy gondolja, annak ellenére,hogy a fiatalok előtt annyira utolsó do­log egyetemi tanárnak lenni, hogyha felajánlják nekik az egyetemi tanár­ságot, arra nem pályáznak, ennek ellenére sem köthet a Kar olyan kompro­misszumot, amely a Kar színvonalát süllyeszti. A Szegedi Tudományegye­tem Természettudományi Karának a Kar nívójához méltó professzort kell választania, ha kell, meghiváa utján. Ha olyan kutatóról van szó aki va­lamilyen külső aggodalom miatt nem pályázta meg a tanszéket, de nyilván­valóan elfogadná a meghívást, ilyen esetben jogunk van arra,hogy meg­hívjuk. ha Kisebb hiba lenne a kérdéses tanszéki állást nem is töltené be a Kar, mintha nivótlan betöltés történne. Az előbb vázolt jellemzésből kitűnt, hogy tanszékvezetői állásra Horváth Andor nem lenne alkalmas. Kéri a Kari Tanács véleményét, nem volna-e helyesebb ha a két szóbajött egyén - Soós Árpád, Balogh János - közül azt hivná meg a Kar, akit szakmailag - kiválóbb és a professzori posztra emberileg és politikai szempontból is alkalmasabbnak tart. J_ •_ O ' K. . . . u O . V Ss: . . - v - - V.-* ' V_ ‘ c \J „ Ábrahám professzor: örül,hogy Fodor professzor szóvátette ezt a dolgot, beszélgetett Faludi professzorral erről a kérdésről, ott is betöltetlen maradt egy tanszék,mért a pályázókat nem találták megfelelőnek. Kalmár professzor: Javasolja,hogy a miniszter elvtárs figyelmét fel kell hivni arra a nemkivánatos jelenségre,hogy az egyetemi tanári funkciónak a sok oktatási és egyéb járulékos munka miatt ma kezd rossz hire lenne. Ezen csak az egyetemi tanárok túlterhelésének csökkentése segithet. Koch professzor: Soós Árpádot és Balogh Jánost is jól ismeri. Kettőjük közül Soós Árpádot tartja értékesebbnek. Balogh János kevéssé jó oktató, de jobb kutató mint Soós. Balogh mindig magának, a kutatásnak élő ember volt. Soósnál a leköltözést látja nehézségnek. Soós nagyon hozzánőtt a Múzeumhoz, ami érthető,s megérti, hogy nem akar onnan eljönni. Azonban helyesebbnek találná Soós Árpád meghívását. Csatlakozik ahhoz az indít­ványhoz, hogy Abrahám professzor beszéljen mégegyszer Soós ^rp^dai eb­ben az ügyben. 1 Ábrahám professzor: Mindkettő szisztematikus, ha kettőjük között kell választani, Soós Árpádot ajánlja első helyen. fodor professzor:érdeklődik, tudományos vonalon van-e különbség Soós Árpád és Bálogh János között? Ábrahám professzor: Soós általános vonalon kitünőbb. Dudich professzor­ral is meg fogja beszélni, ő maga Soósnak a megbízását javasolja. Fodor professzor: ügy látja, a Kari Tanács egyetért abban,hogy a tanszé­ket meghívással kellene betölteni, s ha éppen ez lenne az az erkölcsi erő, amivel valakit megnyerünk, és ha a fejlődési lehetőség megvan, akkor ér­demes meghívni.

Next

/
Thumbnails
Contents