Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. január 21., V. rendes ülés

- 9 -/1H5"

Koch professzor ismerteti az Ásvány és Kőzettani Intézet docensi állására beérkezett pályázatra vonatkozó bizottsági véleményezést./Lásd 5.sz.melléklet./

Szabó professzor.; Sajnálatát fejezi ki, hogy távolléte miatt nem vehetett részt Grassálly adjunktus docensi pályázatának elbírálására felkért bizottságban. Szerette volna a bizottság előtt kifejteni, hogy milyen nagyra becsüli Grasselly munkásságát. Grasselly 1938 körül az Eötvös Lóránd kollégiumban vele volt s azjta is figyelemmel kisérte tudományos fejlődését. Nagyon derék, főképen invenciózus és kutatni vágyó embernek ismerte meg. Az elmúlt héten hallott legújabb dolgairól egyik budapesti professzortól, aki szerint is igen jelentősek,s azt lehet mondania, olyan kutatás van Grasselly kezében, ami egy uj területnek az ajtaját nyitotta ki és az egész mező, ami feldolgozásra vár, előtte van. Ezt az alkalmat ragadja meg, hogy a tudományos minősítésével kapcsolatos véleményhez a dajat igen jó véleményét hozzácsatolja s örömmel üdvözölje, hogy a Kar docense lehet.

Greguss professzor: Grasselly docenségének igen örül s az előterjesztést legmelegebben támogatja. Grasselly,aki tanítványa volt, igen jó biológus volt s emellett mint embert is igen szimpatikus és kiváló egyéniségnek tartja.

Dékán: Sajnálatát fejezi ki, hogy nem vehetett részt a bizottság munkájában dékáni tisztsége miatt. Elrendeli a szavazást.

Megállapít na, hogy a Kar minden jelenlévő tagja"igennel " szavazott,tehát t egyhangúlag kivánják ár.Grasselly Gyula docensi kinevezését.

58.

a * ,

Az államvizsgák előkészitésével kapcsolatos feladatok megvitatása során Dékán a következőket mondja:

Az államvizsgák kérdése nagy fontosságára való tekintettel szerepel tárgysorozati pontként a mostani tanácsülésünkön. Alapos átgondolás után javaslatot kér a vizsgáztatókra vonatkozóan. Kívánatos, ha a hallgatóság a vizsgák megkezdése előtt tudomással bir, hogy milyen időközönként, mikor kerül sor vizsgájára. Tudatosítani kell a hallgatósággal a folyamatos tanulás szükségességét s az államvizsgákra való jó felkészülést. Minél előbb kezdjenek hozzá a tanuláshoz, nehogy rohamtanulás legyen, ami az államvizsga eredményét kétségessé tenné. Kéri a professzorokat, hassanak oda, hogy a legjobb oktatók kisérjék figyelemmel az államvizsgára való készülést és minden segítséget adjanak meg a hallgatóságnak.

A kérdés fontosságára való tekintettel, februári tanácsülésünkön ismét foglalkozunk az államvizsgák kérdésével, az addig szükséges intézkedéseket megteszi. Mégegyszer árra kéri a professzorokat, hogy igen nagy gondot fordítsanak erre a kérdésre, mert ezek lesznek az első államvizsgák. Átfogó tudást kell a hallgatóságba vinni s a gondolkodásra való képesség fokozására törekedni.

Kalmár professzor: Az államvizsgák fontosságára nem kell rámutatni. Az államvizsga bevezetése nagymértékben fogja emelni az egyetemi színvonalat. Akik az államvizsga letétele után kerülnek pályájukra, azok biztosan meg fogják állni a helyüket. Mindez azonban igen komoly feladatot jelent a hallgatóság számára is s ezt a feladatot csak ug^ tudják jól végrehajtani, ha minden segítséget megkapnak a tanszékektől. Felajánlja, hogy a IV.éves hallgatókkal személyesen fog foglalkozni s a legjobb ka-