Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. november 19., III. rendes ülés

-toi

I* 37.

... sz. melléklet a jegyzőkönyv . . . pont.iához.

A Módszertani levél ismertetés«.

AB egyetemi oktató-nevelő munka színvonalának emelésében egyik legfontosabb probléma az első évfolyam bevezetése az egyetemi életbe és a tudományos képzésbe. A zökkenő nélküli átmenet előmozdítása érdekében a K.M. egy u.n. Módszertani levelet adott ki, amelynek eredményei röviden az alábbiakban foglalhatók összes

Rendszeres ellenőrzés, iüz a probléma különösen azért fontos, mert az egyetemre kerülő hallgató a középiskolákhoz, vagy a szakérettségis kollégiumokhoz viszonyítva aránylag könnyebb, szabadabb légkörbe kerül és Így némileg meglazul a tanulmányi fegyelme is. Az első órák mindig tájékozódó jellegűek legyenek, hogy a hozzánk került hallgatóságot jobban megismerjük. Így pl. a növénytaxii intézetben már több év óta bevezetett szokás, hogy minden hallgatót a legelső növénytani órán egy virágos növényt kap és arról minden előzetes utasítás nélkül le kell Írnia mindafct, amit tud. jazzel a dolgozattal mintegy előre tájékozódunk arról, milyen fo£u előismeretekkel jönnek hallgatóink az egyetemre, milyen nívón kezdjük el legelső óráinkat. Kezdetben lassúbb ütemben haladjon az előadás és a hallgatók feltétlenül utasítást kapjanak a jó jegyzetelésre vonatkozólag még akkor is, hogyha abból a tárgyból jegyzet áll a hallgatóság rendelkezésére.

Kezdetben egyik helyesen alkalmazott módszer lehet az is, hogy az uj anyaggal kapcsolatos, de már néhány órával azelőtt leadott anyagot is visszakérdezzük a hallgatóktól, az erre való jelentkezés lehet önkéntes, de történhetik felszólításra is. Az ilyen állandó számonkérés után a hallgatók előtt szükségszerűvé válik a folyamatos tanulás. Az órák elején néhány percet az előző óra anyagának felelevexiitésére is fordíthatunk. Más alkalommal viszont az el&adás bevezetőjoképen egy nagyobb fejezet addig átvett anyagát röviden összefoglaljuk, vagy pedig egy következő fejezet vázlatát ismertetjük. Az anyagnak ilyen időközönként való vázlatos áttekintése, a a hallgatósággal való feldolgozása a hallgatóságra mindig jó hatással van, mert ilyenkor észreveszi hiányos ismereteit, ©z viszont fokozza öx*bizalmát és a tárgyhoz való szorosabb kapcsolatát.

A szakérettségisekkel való foglalkozásnál különösen gondoljunk arra, hogy a hallgató fogalmazási és előadási készségét fokozzuk és a fogalmak tisztázására még abban az esetben is ügyeljünk, ha az esetleg nem is tartozik szorosan a tárgyhoz. Gyakran előfordul pl.klsvizagák alkalmával, vagy dolgozatok írásánál, hogy egyes szavakat helytelen értelmezéssel használnak, pl. nemzetiséget mondanak nem. vagy nemzetség helyett. Ilyenkor a fogalmakat az illetővel tisztázzuk, természetesen anélkül, hogy ez a hallgatóra megszégyenítő lenne. Helytelen eljárás, ha a szakérettségisekkel teljesen elkülönítve foglalkozunk.

Az egyéni konzultációt a gyakorlatvezetők vagy az előadók tartják. Már legelső előadásainkon a hal Igatóság tudomására hozzuk, hogy bármikor bizalommal forduljanak problémáikkal az előadókhoz, vagy a gyakorlatvezetőkhöz. Még helyesebb, ha erre rexidszeres időpontot jelölünk ki, Az ilyen konzultáció alkalmába! a beszélgetés során nemcsak a tudományos, de a személyi természetű kérdések is szóba jöhetnek. A személyes kapcsolatok elmélyítésére különösen alkalmasak a szeptember-október hófeapokban megrendezett intézeti kirándulások, iáért kívánatos, hogy minden intézet a helyi kirándulások szervezésébe bekapcsoxodjék.

A gyengébb előmeneteld szakérettségis hallgatókat, ha náluk a lemaradás jelei mutatkoznának egyéni konzultációra kérjük be, amelynek során jegyzetét is megnézzük, a jegyzetkészítésben mutatkozó hiányokra a figyelmét felhívjuk, az esetleges lemaradás oka után is órdeklődüxik.