Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. november 28., II. rendkívüli ülés

Dékán as államvizsgák idejére vonatkozólag javasolja, hogy a tanárszakon a tanárjelöltek a gyakorló év befejezése után, a vegyészek a IX. f.é. befejezése után 3 nőnapra vizsgázzanak.

Javasolja továbbá, hogy az államvizsga szakmai és többi része /marxizmus -leninizmus, orosz'nyelvi, pedagógiai vizsga/ egyszerre, illetve 1-2 napos különbséggel történjék.

Kar a javaslatot elfogadja.

ami a vizsgabizottság összetételét iVUtt ,

Kar arra az álláspontra helyezkedik, hogy a vizsgabizottság minden tagjának legyen egy kijelölt helyettese. Sínnek megfelelően: Pl: a matematika- fizika szakos tanárjelölteket vizsgáztató , szak - mai bizottságba az elnökön kivül két matematikus és egy fizikus tagot/összesen 6 tagot/ kell ki jelölni ,s" mindegyik mellé egy-egy helyettest.

Az átmeneti intézkedések me évitatása során Dékán javasol ja,hogy a jelenlegi gyakorló éves tanárok oklevelüket minden újabb vizsga letétele nélkül kapják meg. Ezt indokolja az, hogy dk mar, marxizmus-fen inizmusból , vizsgáztak, orosz nyelv/ ismeretekből, kollokválták, és az eddigi rend szerinti szigorlatokat letették, nem,volna helyes tehát őket,most egy évközben feláltitott rendelkezés alapján újabb megterhelő munkára kö. telez- 4 -Kar a javaslatot elfogadja.

Fodor professzor javasolja, hogy a mostani IV.éve's vegyészek már tegyenek államvizsgát, 1952. ev szeptemberében.

Kar a javaslatot magáévá teszi.

Ami az orosz nyelv vizsgáját,illeti, Kalmár professzor hozzászólásában annak az óhajának ad kifejezést, hogy az orosz nyelv vizsgáját ne irodalmi fokon kivanja meg a , Kar, hanem a szakszövegek fordításában való jártasságot. Egyben krftikát gyakorol a K.M. felé, amiért a KM. leállította a szakszovegforditó csoportok működését. A szakszövegforditágjsal nem lehet várni addig, amig a köznapi nyelvet haladó fokon nem birják a hallgatók, mert akkor a szaknyelv elsajátítására,nem marad idejük. A szakszó vegfordi tás nagymértékben előmozdítja,az általános,nyelvtudást is. A matematikai szaknyelv /minden nyelven/ lényegesen eltér a köznapi nyelvtől, egészen más mondatszerkesztést alkalmaz * így az irodalmi nyelvben való elmélyülés nem jelent lényeges,előkészítést a matematikai szaknyelv tanulásához .Az, az orosz tanárok által gyakran hangoztatott vélemény, hogy aszakforditás előfeltétele az,hogy az orosz nyelvet haladótokon birják a hallgatók, aminek ugylátszik a minisztérium orosz ügyosztálya,helyt adott, onnan,er^d, hogy matematikai és általában,természettudományi szakismeretek hiányában felnek a szakszövegek fordításától és igyekeznek an- . nak megkezdését minél,későbbre halasztani. Ha,az illetékes szerv ennek a véleménynek az uszályába kerülne, akkor még jónéhány évig nem lehet bevezetni az orosz nyelvi vizsgát az államvizsgákon.

A Kar határozata: a tanárjelölteknél az orosz nyelvi vizsga az államvizsgakon csak a jelenleg III .évesekre vonatkozva lépjen eletbe.t.i. a jelenleg IV.évesek-