Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. november 28., II. rendkívüli ülés
5 nek általában nem volt még a lka Lmok szakszövegforditásban elég gyakorlatot szerezni. Ezzel szemben a“”vegyészek már az első államvizsgákon /19o2,szept./ tegyenek orosz nyelvi vizsgát, mert már módjuk volt a szakszövegolvasasban gyakorlatot szerezni, másreszt pedig, minthogy pedagógiai vizsgájuk az“allamvizsgán nem lesz, bizonyos könnyítéseket elveznek a tanár je loltekke T szemben. : Kalmár professzor az A.V. minősítésének kérdéséhez hozzászólva megjegyzi, nem tartja helyesnek, hogy az államvizsgabizonyitványban kitűntetesesen kivül más minősítés nincs, mert véleménye szerint a minősítésnek ez a módja a hallgatóink zömét kitevő közepeseket nem ambicionálja. Javasolja, hogy az A.V.-nak legyen minősítése"a kitüntetésesen kivül is, amit az államvizsga egyes tárgyai érdemjegyeinek átlageredményét véve alapul, a Bizottság állapit meg. A^kitüntetéses oklevéllel rendelkező «unkavállalót a munkahely megválasztásánál előnyben kell részesíteni, úgyszintén az aspiranturára való jelentkezésnél is. Kar a javaslatot elfogadja. Az államvizsgabizonyitvány ill.oklevél, kiosztásának ünnepélyessé tételére Dékán javasol ja, hogy az/okleveleket az , összes végzők együtt, ünnepélyes külsőségek,között a Dékántól vegyék át. Az ünnepségen az összes" vizsgáztató tanárok továbbá az összes azonos szaku, alacsonyabb évfolyamú hallgatók is jelenjenek meg. Kar a javaslatot elfogadja. 54. ad 11/1951-52. ttk.sz. Dr.Kalmár Lászlóné a Tanulmányi Osztály vezetője ismerteti a tanulmányi normatervezetet. /L. 2.sz.melléklet./ A hozzászólások során Kalmár* professzor az alábbi észrevételeket teszi: "A rendelettervezet jelentős haladást jelent a múlthoz képest. A tervezet megvalósítása esetén minden egyes hallgató tudni fogja, hogy milyen mértékben kell megjavítania tanulmányi munkáját ahhoz, hogy ösztöndíja egy bizonyos meghatározott mértékben emelkedjék. Nagy hiányossága a tervezetnek azonban az, hogy az alapiSsztöndij megállapítására nem terjed ki. Hiaba van pontosan megállapítva, hogy hány g-kal emelkedjek vagy csökkenjen egy bizonyos tanulmányi színvonalemelkedés,esetleg visszaesés'esetén a hallgató ösztöndija, ha az ösztöndíj mértéke nincsen ugyanilyen pontosan megállapítva. Az ösztöndíj mértéke 3ok tekintetben függ attól, hogy a Felvételi Bizottság előtt milyen színekkel ecseteli anyagi helyzetét a hallgató. Feltétlenül szükségesnek tartom tehat, hogy a rendelet hatálybalépését követő félév végén, a "jövőben pedig az újonnan felveendő’hallgatók esetében az első félév végen, tanulmányi eredmények alapján újból megtörténjék az ösztöndíj,alaposa zekének megal lap itása a hall gato szociális helyzetének, és szorgalmának figyelembe vételével. A rendeletnek /pontos ,utasításokat kell tartalmaznia arra vonatkozólag is, hogy ez a megállapítás hogyan történjék. )
