Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. november 9., III. rendes ülés

Pb Súlyt kell helyezni a kiváló tanulók számának emelésére, az elitképzés­re: a tudományos káder utánpótlás céljából tudományos igényű pályázató-' kát kell kiimi. helytelenítette a miniszter, hogy a tavalyi 520.000 Ft. összegből, amelyet a költségvetés pályadijak jutalmazására tartott fenn„ az egyetemek csupán 20 fart vette igénybe. Sok helyen egyáltalában nem Írtak ki pályázatot. Az elit-képzés célját szolgálják majd azok a tu­dományos diákegyesületek is; amelyekre vonatkozó igény a'DISZ-ben me­rült fel ás amelyeknek kérdésével a Felsőoktatási Tanács most foglalko­zik. Nem uj tanulókörről van itt szó, hanem a legtehetségesebb hallga­tók tudományos igénye iné k kié légit éseról. á miniszter,a továbbiakban a gyakorlati éLettel való kapcsplattal foglal­kozott. Megái lapította, hogv a nyári üzemgyakorlatok általában jól si­kerültek .Fontos*hogy az öteves terv iparieredmányeinek és problémáinak az előadásokban minél,több hely jusson és itt nemcsak a műszaki egyete­mekről van szó. A tanárielöltek gyakorlati oktatása szempontjából'az üzemek szerepét elsősorban az iskolák veszik át. Nagy hiba az, hogy a ta­nárjelöltekben kevés a hivatásszeretet és hogy hivatásukra különösen a Természettudományi Karon nem Í3 fektetnek kellő súlyt. Tavaly a friss tanárok egyrésze egyáltalában nem akart iskolához menni, vagy ha igen. csak Budapestre, Azbgyetemek szerepe ebből,a szempontból egyrészt,a ta­nárképzés javításáért indított akcióban való tevékeny részvétel, másrészt a tanari hivatás-tudat kialakítása a hallgatókban. Az egyetemi szervezési kérdésekről szólva megállapította a miniszter, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium mostmár valóban irányítja áz egyete­meket. A rektorok es dékánok egészemélyes vezetői a karoknak, illetőleg egyetemeknek, hiba van azonban még itt-ott atéren, hogy nincs jól tisz­tázva, a dékánok és a tanulmányibaztalyok viszonya zűrzavarosak a lét­számkérdések és a gazdasági ^kérdések, Rossz a hallgatólétszám nyilván­tartás, nem tart jak be a határidőket. Kiemelte a miniszter a kan munka­tervek fontosságát. Itt a miniszter néhány kar között a Szegedi Természet­­tudományi Kart külön megdicsérte munka tervéért. Lényeges lépést jelent az egyetemek szempontjából Í3, hogy aJCözoktatás­­ügyi Minisztériumnak is megvan már a felemelt ötéves,terve . innék a t érv­nek néhány adatát ismertette ás kiemelte,, hogy a középiskolai terv is úgy van megszabva, hogy az,ötéves terv végére az egyetemi felvételekre mar komoly szelekció alapján kerülhet so,r. Kitér az egyetemi kulturterv, az oktató káderszám emelesére, az oktatói munkához szükséges,külső feltéte­lek kérdésére, laboratóriumokra, előadótermekre, stb., és aláhúzta a mi­niszter az utánpótlás keresésének és nevelésének, nagy feladatat. Orbán László miniszteri csoportfőnök előadása az egyetemi kádermunka kérdéseiről. f on­es Előadása elején aláhúzta az előadó az egyetemi kad©munka igen nagy tosságát, az oktatás mellett a nevelés szükségpsségé t. Nem akarmilye szakemberek kellenek az országnak, hanem olyanok, akik készek odaadó lelkesen szolgálni a szocializmus ügyét. Felmerül a kérdés, vájjon az egyetem pártonkivüli tanórai is segithetnek-e ebben a neve lomunkban? A válasz rá feltétlenül: igen. Hiszen e professzorok nagy és,döntő többségé mám ár elmélyülten tanulmányozza a marxista- leninis ta ideológiát,, előadasa ikat a dialektikus materializmus eszméjéhez szabják,jó állampolgárok, hü hazafiak és igy a demokratikus hazafiasára a Part szeretettre és a Szov­jetunióhoz való hűségre ők is nevelhetnek. A kúdamiinka az egyetemeken röviden: figyelmes törődés a ha liga tokkal, ne­velőmunka. Az egyetemeken a legfőbb káderes minden tans zeke na prof esszor kell, hogy legyen. Meg kell értenie, hogy nincs külön oktatói és külön ne­velői felelősség.

Next

/
Thumbnails
Contents