Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. január 8., III. rendkívüli ülés
sőbb algebrai előadás sem tudja mindazt az anyagot nyújtani,amire a tanárképzés szempontjából szükség volna,igy pl. a geometriai szerkeszt tések algebrai elmélete kiszorult belőle. A reformbizottságban erre vonatkozóan azt mondották, hogy erre sor kerülhet a "Matematika tanitása" cimö módszertani tárgy kerétében.Azonban nagyon kivánatos,hogy ez a tárgy valóban a középiskolai tanitás módszertanával foglalkozzék,hiszen e tárgy feladata az,hogy a középiskolai anyagot is felfrissítsék a hallgatók.Erre annál inkább szükség van,kegvetieHÜl-aa-órefcfceégi-után? mert akik a középiskolából jönnek,sokszor közvetlenül az érettségi után sem emlékeznek a középiskolai tananyagra. ■ Nagyon jól tud ja,hogy mindezekre az érvekre azt a választ fogja kapni, hogy az algebra előadásának óra és i'élévszámát az analizis terhéreaftSqniszen az algebrában is szükség van az analizis nyelvére. Ez az érv azonban nem helytálló,mert amire az algebrában szükség lehet, az már a bevezető analizis előadásában is szerepel. De tudományos szempontból sem helytálló ez az érv, mert az algebrának Rédei professzor által is emlitett forradalmi fejlődésének iránya éppen az,hogy az algebrában mind kevesebb segédeszközt alkalmaznak az analízisből,viszont azonban a modern analizis mind gyakrabban használja éppen az algebra nyelvét. Rédei professzor javaslatát azzal egésziti ki,hogy az emlitett feledésig csökkentésére engedélyezze a minisztérium,hogy a felsőbb algebra előadás a 3-ik évben legyen,ezzel szemben a felsőbb számelméleti előadás a 4-ik évben. Szőkefalvi-Nagy Déla professzor ug^ látja,hogy az ábrázoló geometria és az analizis tematikája megfelelő. Mint a %r által az egyetem és középiskola közötti szakadás megszüntetésére kiküldött bizottság elnöke előadja, hogy a bizottság foglalkozott azzal a problémával,miképpen lehetne elérni,// azt, hogy a hallgatóság & matematikai és fizikai előképzettség tekintetében a mainál homogénabb legyen. A bizottság a legmegfelelőbbnek azt a megoldást találta - és ezt a minisztériumnak javaslatba is hozta* hogy a középiskola III.osztálya után azok a tanulók,akik önkéntes választás,vagy valamely irányítás alapján matematikai /fizikai, technikai/ jellegű tanulmányokat fognak az egyetemen /műegyetemen/ folytatni, a középiskola utolsó, IV.osztályában különleges matematikai és fizikai oktatásban részesüljenek. Röviden: ezek a tanulók matematikai és fizikai szakérettségit tegyenek. Fodor professzor előadj a, hogy ő annakidején a reformbizottságnak tagja volt. 0 úgy látja, hogy nagyjában és egészében a reform megfelel e céloknak, a vegyészképzés szempontjából s a 4 évi kiképzésben többet nyújtani nem lehet//. Azt hiszi, kicsit túlzott a reform technológiai vonalon. Ha viszont más szempontot érvényesítenének, hkkor más tárgyak maradnának ki. A reform az adott viszonyok között megfelel. A kémia-szakos tanárképzést kissé tulenyhitették 8 31 órás normák szerepelnek. A biológiakémia területén jobb a helyzet. A biológia szempontjából jó a reform,de ha kémiát is kellene tanitaniok, ehhez már keveset/ hallgattak. Jó vegyészképzést a szovjet példa szerint csak 9-10 féléven keresztül tud elképzelni. a Budó professzor szerint a T.T. Karon'^H.sérleti’fizikai képzés reformjában kellően érvényesülnek a középiskolai igények, és a technikai szempontok. Az orvostanhallgatókkal kapcsolatban viszont igen nagy nehézsé- 4 -
