Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. január 8., III. rendkívüli ülés

- 2 -VJ w»

kívánalmait és ezen keresztül a dolgozó magyar nép igényeit.

Ha a reformhoz mégis hozzászól, tulajIonképpen,csak megismétli azt, amit már szóban és Írásban is többszór szívátett, nevezetesen azt,hogy az általános biológiát nem az első és másodéven kellene előadni,hanem a 3. vagy esetleg a negyedik éven. Ezt indokolná egyrészt az a körülmény, hogy az általános biológia megértéséhez szükséges alapismereteket a hallgatóság csak a második és harmadik évfolyamon kapja meg a maga részleteiben, de indokolja az a most már valóban helyes gimnáziumi tanmenet is, amely szerint a gimnáziumban a diákság az I.osztályban növénytant, a másodikban állattant, a Ill.-ikban embertant^ tanul és csak a IV.-ik osztályban tanulja a biológiát, amely az előbbi három részlettárgyra, mint nélkülözhetetlen alapra támaszkodik. Nézete szerint ez a helyes, tudományosan indokolt, aláépitett és eredménnyel biztató oktatási forma.’

Széli professzor előadja,hogy az elméleti fizikára vonatkozó reform dolgozó népünk, a középiskolai tanítás' igényeinek általában megfelil. Megfelelő tájékozottságot ad az elméleti fizikának a középiskolai oktatás szempontjaiból fontosabb ágaiban.

Koch professzprategint.azt.jnpndjajaogy végtelenül kevésnek tartja ar s-gárvetXen kémiához a leadott ásványtani órákat. Kéri az ásványtani órák számának felemelését.

Dékán kibővítésül azt hangoztatja, hogy a szükséges anyagot ennyi órában nem lehet előadni.

Greguss professzor előadj a,hogy a középiskola eddig nem adott annyit a biológiai tárgyakból,amennyire építeni lehetne. Mivel mindent élőről kell kezdeni, ezért kevés a 2 óra elmélet és 2 óra gyakorlat az I.évfolyamban. A gyakorlatok számát fel kellene emelni. Megemlíti továbbá, hogy az Általános biológia nem való az első évre,mert a hallgatók nem bírják megemészteni. Kémiai, állattani,növénytani alapismeretekkel a hallgatók még nem rendelkeznek,ezért a harmadik és negyedik évfolyamra javasolja áttenni. A matematikát ellenben a biológia számára kissé túlzottnak tartja. Ez túlságosan megterheli a hallgatókat. Ugyancsak üdvözli azt a mostani fölmerült tervet,hogy fizikai alapismereteket adnak a biológus hallgatóknak. Ennek a fizikának azonban magában kell foglalnia az élettani részt és az általános fizikai törvényeket. Javasolja, hogy az általános fizikai törvényszerűségeket a fizikások adják le, mig biofizikai részeket a növénytani vagy a biológiai intézetben,tisztán elméleti fizikát adni a biológusoknak nem helyes.

Budó professzor a fenti javaslatra válaszolva kétségesnek tartja,hogy célszerű lenne-e a 2 ♦ 2 órás fizikai előadás keretében a 2 órás gyakorlatokon a biológusok számára szükséges fizikai alapeszközökkel való megismertetés helyett kifejezetten biológiai gyakorlatokat tartani.

Kalmár professzor kéri,hogy a tematikát hozzák be és Greguss professzor jelölje meg konkréten,hogy mi az,ami szerinte felesleges; másrészt Budó professzor nyilatkozzék,mi az,ami matematikából a fizikai alapismeretekhez szükséges.