Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. április 24., VIII. rendes ülés
V. Előzetes jelentés Borpatak és Lápoabánya környékén véglett földtani felvételről. 5 munka Í3 az Iparügyi Miniiztéri um megbízásából készült éá S.Z 1944.évben végzett felvétei eredményeit ismerheti. A felvételi terület üledékes kőzetei: szarmataJhomokko, mely tufás betelepülésekkel váltakozik, pannon agyag és homokkő, s alluvium. Vulkánikus eredetűek: andesites aacittufa, "breccsia ás láva dacit^pyroxénamphibolandesit s rhyolit lávája és tufája. A szarmata nelyenkmt foraminiférákat tartalmaz. A mikroiaunában a Rotaiia beccarii s a szerző által Jaskó meeha tarozásából, mint Polystomella Crispa felsorolt mikro faura elemek, mai nevükön Slphidiumok, a képződmény szarmata korát kétségtelenné teszik. A pannon rétegsor mélyebb tagja a^Congeria^partichi je ilemezte agyag,mely azonban a felszínen nem fordul elő, ^sak tárómüvelések "tárják fel. A Congeria partschi rétegek leülepedése után orogén mozgásokat kell feltételez-"" nünk.Az alsó pannont szárazföldi időszak követte s ezidő alatt törtek ki a terület andesitestaeitlávája ás tufái. Itt megemlítem,hogy az eróziés diskordancia az alsó és felső pannon között hazank partszegelyi pannonjában ^ általános jelenség s Stille u.n. Rhodani mozgásainak felel meg.Az eruptivumokat fedő homokkő korát sokáig oligócénnek tartották s Mezősi érdeme.hogy pontos kövületgyüjtéssel sikerült e képződmény felső pontusi helyzetet igazolni^ amennyiben e képződményből Msianopsis impressa bonelli, lelanopsis bouei és Gonggeria sp.töredékei és kőbelei kerültek e lő.A rhyolitok es tufái a felső pannont fedik, tehát e képződményekben már az Erdélyben közismert legfiatalabb, .a levantíkumban meginduló erupció terméke it kell látnunk. A terület É-i részén a rhyolitos erunció előtt dacitok is félsz inre omlettek melyeket pyroxénan de sítek törtek át. A dolgozatot az eruptivumok részletes kőzettani leírása a nagmatipusok tárgyalása, a kitörési sorrend megállapítása s a hasznosithato .anyagok rövia ismertetése zárja le. £ dolgozat eredményeit isi: 25.000-es léntékben készült színezett földtani térkép szemlélteti. VI. A Borpátaki bányák bányageológiai viszonyai. A kéziratban benyujtott értekezés a börpataki Lipót és líiksa banyák érces i^eléreinek és mellékkőzetenek asványkőzettani és földtani viszonyait tárgyalja. Megállapítja a telérek ásványainak genetikai sorrendjét és foglalkozik az érceseaés genezisével. Földtanilag érdekes jelenségként említi a szerző, hogy bár az ércesedést a rhyolit erupciókkal,ke 11 Kapcsolatba hozni a bányában a rhyolit erupció termékeivel nem találkoznnk. Fel keLl tehát tételezni, hogy a rhyolit erupció elsődleges termékeit az ércesedés folyamata teljesen kiszorította. Részletesen foglalkozik a dolgozat a Borzas-Romlás, ^sófiai és Ignác bányák telérfivel. E telérek magas arany és ezüst tartalmuk mellett ásványokban arany lag szegények. Az ásványtani analízis arra mutat,hogy e telérek a ceoentaciós zónát képviseli*. VII. A vulkáni kőzetek keletkezése. A népszerű ismertetésnek szánt érteke zésToí^TzeíWírTr^ fifcikókémiai tényezőket,melyek a vulkánosság Jelenségeivel kapcsolatosak. A dolgozat azonban a szakemberek szamara is értékes összefogta last nyújt. Különösen figyelemreméltóak a szerzőnek a magra energia tartalmára és a magmába zárt Könnyen illő anyagok szerepére vonatkozó fejtegetései. VIII. VIII. Láposbánya környékének geológiai felépítése. Szerzőnek ez a dolgotsata, melyet az Acta min.peth.-bán jelentetett meg^ angol kivonattal szintén hézagpótlónak tekinthető, mert területének retegtani viszonyait és az egyes vulkáni kitöréseket faunisztikai adatokra támaszkodva tisztázza.Területének üledékes sorozatát az alluviumtól eltekintve, itt is szarmatapannon rétegek alkotják. A tufabe településeket tartalmazó szarmata homokkövek korát a kőzetből kikerült mikrorauna kétségtelenné teszi. A pannon emelet képződményei közül agyagpalákat és homokköveket említ, melyek^közül az agyagpalák csak bányaiéItárásókban voltak észlelhetők. A képződmények korát biztosan rögzíti az a fauna, melyet Mezősi a Cidier hegyen a
