Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. április 24., VIII. rendes ülés
m Af. Itt Bános bányai völgy keleti oldalán talált s melyben a Melanopsis impressa bonelli, a Melanopsis bouei és Congeria sp. a képződmény pannonkorát biztosan eldönti. A rétegtanilag biztos tagolás tette lehetővé az erupció^s sorrend eldöntését is. A területén előforduló andesites dacit tu«' fák, breccsák és i&vék, melyeket "iepelképződraényként" ismertet, az ai- ^ só pannont köve tő lei? törteK ki,'az andesitek, dacitok és'rhyolitok vi-á szont a felső pannonból a le vantikumba f átnyúló időközben keletkeztek .A' szerzőnek a terepmunkában való jártasságát igazolja e munkában is a *, csatolt földtani térképvázlat s a rétegtani megfigyeléssel kapcsolatban közölt pontos rétepdőlés es csapás adatok, me Ivek a hegy szerkezeti viszonyok tisztázásának alapjául szolgálhatnak. A'földtani ismertetés mellett a dolgozat tartalmazza a terület eruptiv kőzeteinek kőzettani leírását, dr. Grasse Ily Gyula elemzési adata inak felhasznalásaval bemutatja az egyik rhyolit előfordulás Cssan-fále-számait és Äiggli értékeit, s megállapítja, hogy e kőzet a Slate Creek típusa kőzettel áll o. legközelebbi rokonságban. Kité#r a dolgozat a terület galenites és szfale rites telére iné k ismertetésére is. IX. Rézérc előfordulás a Zempléni szigetbe gye égben. dolgozat is az Acta min.petr.-ban je lent meg. A" dolgozat a* La'amoc'tó 1 északra, a pernkvarcit és triász mészkő határon előforduló kalkópirit előfordulás ércei ikros zkpp iái vizsgálatát mutatja be. ,A primer rézérc a kalkopiri^.melybol oxidáció folyamán a szekunder rézásvanyok egész sora keletke zeit., így a redruthit, kovellin, malachit és azurit. az ércelőfordulást a mállás folytán keletkezett, lmon it s ezenkívül kismenny iségü pirít is kiséri. X. Structure géologique de la valléé de Borpatak. A Szerző e kéziratát Bulletin ae l> Institut Politechnicjüe de Jássy'kérte be. A dolgost rétegtani eredményeit már az eddig ismertetett értekezéseivel kapcsolat- b ban vázoltam. Sadig ismertetett adatait dolgozatának kőzettani része lényegesen kiegészíti. Minden vizsgált eruptiv kőzetre vonatkozólag megadia a százalékos ásványi összetételt, é3 Grassellv elemzési adatainak s. felhasználásával a kőzetek Cssan és Üiggli értékeit. Rámutat arra.hogy a vulkáni működés savanyu taggal kezdődik és a későbbi vulkáni működés folyamán a magna kovasavval való telítettsége fokozódik. Területének pyroxénandesit je it mint differenciációs termékeket Írja le. összehasonlító vizsgálatai alapján megái lapít ia,hogy a területének vulkánizmusát szolgáltató eredeti magna típus atkáliában elég^áüag srranitos, vagy granodioritos magma kellett hogy legyen. XI. Rapports géologique et miniers de filons de Baitza. Szerző e kézirata. is a Jassy-i Polllchnílkum folyóirata szamara Vés zuTt. A dolgozat a terület földtani viszonyainak vázolása után a Vorc spate, k ék Kisasszonypatak közötti telércsoport ismertetésével foglalkozik, és közli az egyes telérek tektonikai viszonyait, arany és ezüst tartalmat ás ásványtani összetételét. XII. Crystallographical and chemical investigation of minerales from Nistru. S dolgozat "is a Bu lie tin die" l * Inst, i tu tT Poll te chnTque ~3e "Jassy című folyóiratban jelenik meg. A dolgozatot Mezősi dr.GrasselLy Gyulával társszerzőként irta. az értekezés á misztbányai telérek Kisasszonypatak völgyében elhelyezkedő csoportjának és a Bancatói völpyben le helyezkedő csoportjának ásványtani, kristálytani és kémiai ismertetését nyújtja.A felmerült kérdéseket ércgeológiai szempontból minden oldalról alaposan . megvilagitó dolgozat megállapítja az ásványok keletkezési sorrendjét s rámutat arra a különbségre, mely a két telércsoport ásvány asszociáció ja között felismerhető. v„ XIII. Jelentés Recsk. Tarnaazentmária, Kianána és Domoszló környékén végzett geológiai Tel vét élről. jelente« a Földtani Intézet 1949. évi köte-J-ében van sajtó alatt. A jelentés főleg a terület vulkáni képzcBményeivd foglalkozik. Sikerült a Szerzőnek területének vulkáni képződményeit facies
