Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1949. május 25., IX. rendes ülés

Ug

iratokban jelent meg, iLI. van éppen sajtó alatt. Aegallapitható tehát, hogy a dolgozatok zömét nemzetközi vezető folyóiratokban közölte.

A dolgozatok rövid ismertetését az alábbiakban hozom:

1./ "-a safrol felhasználása 1- substituált- 3 - methyl 6.7- diaethoxy- isocliinolínek svnthesisehez". Dók tori értekezés. -IcTa Űriem. Phys.Univ'. Szeged, 1,"~I09-I44 /T945/.Szerző doktori értekezését az illetékes szak bírálók summa curn laude jelzéssel fogadták el, az Egyetemi Tanács pedig - Karunk javaslatárakülön jutalomban részesitetfe. - E munka lenyeges kiterjesztését jelenti azoknak a vizsgálatoknak, melyek a propeny 1-oldalláncu phenolaethereknek,3-methy1-6.7-diaethoxy-isochinoÍrnek synthesisóhez való felhasználása tárgyában a szerves kémiai intézetben folytak. A munka elsődleges célja az, hogy az olcsó safrol a 3.4-diaethoxy-propeny 1- benzoilá alakittassek át, mely azután ay;-nitrositon át a Bruckner és munkatársai által kidolgozott synthesis elvének a lka lm zásával a dolgozat címében jelzett tipusu isochinolin-szárnazékokká volna átalakítható. Asszak irodalom beható ismerete alapján végzett alapos kísérleti munkával szerző igen jó eljárást dolgoz ki a 3.4-diaethoxypropeny 1 ben zol készítésére, majd e termékből a^-nitrositen át elkészíti a megfelelő ary 1-propanolamint. Ezt különféle savchloridokkal, különfé leN -acy Iszármazekokká alak it ja át, melyek intrarnolekularis condensaiiója a cirnben jelzett tipusu spasmo lytikus hatású Isochinolin származékokhoz vezetett, .a bő elméleti es kísérleti rész részletesebb ismertetésétől el kell tekintenem; ehelyett elegendő,ha a dolgozathoz fűzött német nyelvű összefoglalásra utalok.

2./ ''Konstitutionsermitt. lun, einiger synthetis eher Iso chi no line. Beitrag zur Kenntnis des Isochinplinrin Schlusses." /Munkatársak: Brückner Győző és Ko vacs' 'Kálmán'.'/TM--'Berichte ’cáDTTTn em. Ge s., 77,610- 617 /1944/. - —'

Pfeiffer és munkatársai a brasilin és haematoxylin több lépésből álló átalakításával olyan termékekhez jutó ttax, melyeket tulajdonságaik és az oxydativ lebontásnál keletkező m-hemipinsav alapján 1-ary l-“3-methy 1-6.7.- alkoxy-isochinolineknek tartottak. Állításuk he ly tál lóságát szintézissel is igyekeztek bizonyítani. .E célból a Bruckner és munkatársai által kidolgozott isochinolin-synthesis útját követték, de az ilymódon nyert isochinolinszárímzékok a brasilinbol i 11. ,haematoxylinből nyert származékokkal nem voltak azonosak, hanem csupán Í3omerek.

2 balsikert azzal magyarázták, hogy az or formuláik helyesek, de az alkalmazott isochinolin-synthesis végső fázisa mely az <*;-/3.4-dimethoxyphenyl/-3 -acyla:.:ino-propu.no 1 intramolekuláris condensatiójából áll, nem 5.7-dirasthoxy-, hanem 7.8-dimethoxy-i^ochinplinekhez vezet.Ez tehat azt jelenti, hogy az isochinol in-gyűrű záródásának irány a az aethercsoportokhoz képest nem mp-, hanem om- irányt,is követhet.. Egyúttal kétségbe vonták a Bruckner és munkatársai által közölt isochinol in-struktúrák helyességét.

A dolgozat 7, a Bruckner -féle synthesissel nyert 1.3-dimethyl- 6.7-d isubstivált isochinol in-szármáz ék közt genetikus összefüggést teremt, majd a 6.7- dimethoxy-származékot a Hoffmann féle kimerítő mehhylezés beiktatásával 1 n 1—

honf.ia 1p - tí^pI leigazolást nyert,, hogy __ -----—-x- .

isochinolingyürü záródásának iranya a vizsgált irányban következik be.- 3C -