Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. július 1. IX. rendes ülés
Másolat. 7 «sä» melléklet a jzkv. 349. pont .iához. 52/1947■ E.P.I. Tekintetes Mathematikai és Természettudományi Kar! Dr. Kertai György oki. középiskolai tanár Maort geológus magántanári habilitációs kérvényét mellékleteivel személyi és alaki elbírálás után második bírálóként, tárgyi birálat végett a T. Kar nekem adta ki. A kérelmezett tárgykör: "Alkalmazott kőzettan" /különös tekintettel a kőolaj és földgáztartó kőzetekre./ Dr. Kertai György életrajzának és működésének adatait bírálatában dr. Koch Sándor Professzor ur vázolta s ezért én megelégedhetek tudományos munkásságának méltatásával, és véleményes jelentésem előterjesztésével. Dr. Kertai György kérvényéhez becsatol 9 nyomtatásban is megjelent, részben tisztán tudományos, részben népszerűsítő és közgazdasági vonatkozású értekezést, 1 db. titkári jelentés keretébe foglalt, nyomtatásban is megjelent könyvbirálatot, 1 gépírásos előadásrészletet elsősorban gyakorlati vonatkozásokkal, 2 gazdaságpolitikai tárgyú gépelt jelentést, s 1 bevezetést Barnabás Kálmánnal közösen készülő munkájukhoz. A munkához csatolt publikációs anyagot nem az általa használt sorszámozás sorrendjében, hanem tudományos jelentőségük sorrendjében bátorkodom méltatni. A Pályázó tudományos munkásságából elsősorban az "Ércmikroszkopi és Paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri Érchegységben" /3/ /Annales Musei Nationalis Hungarici XXX.1936/ c. értekezést emelem ki.Az értekezés Kertai sokoldalú tudományos képzettségét árulja el, amennyiben ásványtani és kőzettani kérdéseken túl a vizsgált érctelepek általános és történeti geológiai problémáival is behatóan foglalkozik. Az érctelepek kormegállapitásával, majd típusaival foglalkozva, rátér a szulfidos-karbonátos paragenezis kérdéseire, majd modern ércmikroszkopiaí módszerekkel lelőhelyeiről szideritet, ankeritot, hematitot, magnetitot, pirrhotint, cinnabaritot, piritet, kalkopiritet, tetraedritet és grafitot ir le részletesen. Különös értéke dolgozatának, hogy benne nem csak^a vizsgálati eredmények, hanem az alkalmazott módszerek is jól követhetők. A karbonátokkal kapcsolatban nem elégszik meg a mikroszkopi leirással, hanem az étetési viszonyokat is közli. A dolgozat valóban megfelelni látszik annak a célnak, melyet a szerző megírásakor maga elé tűzött, hogy "az érctelepek paragenetikus rendszeréhez a kalkografiai alapok lefektétését megkezdje." Második helyen a "Rudabánya oxidációs zónájának uj ásványai"/!./ c. dolgozatát említhetem. /Földtani Közlöny LXV. 1-3 füzet./ E dolgozat a Rudabányai érctelep oxidációs zónájára vonatkozó ismereteinket világítja jobban meg és bőviti lényegesen ki. Az azurit utáni malachit pseudomor Ozák és a zónás réz—kuprit—malachit kristályok ismertetése után e lelőhelyről uj adatként Írja le a cerussitot, cinnabaritot és termésként, továbbá az érctelepekből a baritot, mely eddig csak a kisérő palákból volt ismeretes. Összefoglaló kimutatásában megállapítja, hogy a Rudabányáról ismert sekunder ásványokban a primér zóna valamennyi eleme felismerhető. Az értékes ásványtani megfigyeléseken kivül kétségtelen szedimentpetrografiái vonatkozásai is vannak "Hidrotermális Aragonit andezitből és mészkőből c. dolgozatának /2/ /Földtani Közlöny LXV./. E dolgozat .. három uj aragonit-előfordulás kristályait ismerteti, de foglalkozik,^a hidrotermális aragonit és kalcit kristályok kiválási és mennyiségi viszonyaiból következtetve, az egyes lelőhelyek kiválási hőmérsékletével is. •*
