Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. július 1. IX. rendes ülés
Különös értéke a dolgozatnak, hogy önálló számítási módszert is dolgoz ki a nem orientált metszetek optikai állandóinak megállapítására. Mindezek a dolgozatok bőségesen vannak mikroskopi felvételekkel, kristályrajzokkal, grafikonokkal stb. illusztrálva/ Alkalmazott kőzettani vonatkozású önálló munka a "Furómagokban található foiyadékmennyiség és a rétegtartalom között tapasztalható összefüggés" c. értekezés. /Bányászati és kohászati lappok 1944 aug./9/. A több mint 100 minta vizsgálati eredményéből kiolvasott összefüggés és az ennek alapján kidolgozott módszer a réteg termelőképességének oly gyors és egyszerű megállapítását teszi lehetővé, hogy ezekre a vizsgálati eredményekre az amerikai olajgeológiai körök is felfigyeltek. Kétségtelenül alkalmazott kőzettani vonatkozású a "Fúrólyukak elektromos szelvényezése" c. dolgozat /Bányászati és kohászati lapok 1940.24.sz./ 5/, mely a Schlimberger féle módszerek jól illusztrált ismertetését tartalmazza. Népszerűsítő célt szolgál a "Kőolaj geokémiája" /4/. /Búvár 1938. máj/ mely a szénhidrogének geokémiáját, kisebb részletekre is kiterjedően avatott tollal foglalja össze. Nagy dialektikus készséget s alapos és sokoldalú tárgyi ismeretet árul el két vitairata, /7 és 8./ "Van e káros hatása a szénhidrogén kutató fúrásoknak a Magyar-Horvát medencében" /Bányászati és kohászati lapok 1944. 2. sz./ és "Válasz dr. Fávai-Vajna Ferencnek'^ Van-e káros hatásuk is a szénhidrogén kutatásoknak c. közleményére" /Bányászati és kohászati lapok 1944. 6. sz./ A felmerült kérdéseket hidrológiai, alkalmazott kőzettani, olajgeológiai, geokémiai, termeléstechnikai stb. szempontokból vizsgálja s e sokoldalú mérlegelés eredményeként rámutat arra, hogy helyes terméléstechnikai megoldás mellett e mélyfúrások nemcsak,hogy káros hatást nem fejtenek ki a medence vízgazdálkodására,hanem ezek intenzív folytatásához gyakorlati érdekek mellett számos tudományos érdek is fűződik. Mint közgazdasági tárgyú dolgozatot említem meg Kertai dr-nak "A magyarországi ásványolajtermelés és ásványolajkutatás jelenlegi helyzete" c. cikkét /12/ /Közgazdaság 1946. nov.2./ melyben az eddig feltárt dunántúli ólajmezők adatait foglalja össze» A titkári jelentés keretében nyomtatásban is megjelent könyvismertetést, mint nem önálló szellemi terméket, nem számíthatjuk Kertai tudományos dolgozatai közé /6/ /Bányászati és Kohászati Lapok 1944.2.sz./ Az Írógépeit mellékletek közül legfeljebb kisebb tudományos értéket lehet tulajdonítani a "Kőolaj ás földgázkészletek becslése"c. munkához irt "bevezetésnek", /14/, de már nem tudom tudományos munkásságához sorolni a tisztán gyakorlati vonatkozású "A dunántúli, magyar olaj és annak termelési problémái" c. előadásrészletet /13/» mégkevésbbé a becsatolt és tisztán gazdaságpolitikai érdekű "Jelentést" /11/ és az "Adatok a magyar ipar 3 éves tervéhez, Kőolaj" c. feladatfelsorolást és kalkulációt tartalmazó tervezetet /15./. A fennt előadottakból kétségtelenül kitűnik, hogy magántanári képesítés esetén Karunk dr. Kertai Györgyben sokoldalú elméleti és gyakorlati képzettségű s tudományát Önálló kutatási módszerekkel is továbbfejleszteni képes szakembert nyerne. Az alkalmazott kőzettan előadása Karunkon a geológia-oktatásnak is elengedhetetlen feltétele. Mivel erre a célra Kertai Györgyben olyan jól képzett szakember áll rendelkezésünkre, aki tudományos működése folytáh méltó arra, hogy a magántanári címmel tüntessék ki, tisztelettel javaslom a T. Karnak, hogy dr. Kertai György fentvázolt tudományos munkásságát a magántanári képesítés alapjául elfogadni és őt a további magántanári cselekményekre bocsájtani szíveskedjék. Szeged, 1947. máj. 10. Dr. Horusitzky Ferenc s.k. egyetemi ny. rk. tanár. A másolat hiteléül: Szeged, 1947. évi augusztus hó 8.-án. irodavezető .A. .
