Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. július 1. IX. rendes ülés
10. A magyarországi ásványolajtermelés jelenlegi helyzete. Közgazdaság. 1946. nov. Közleményében szerző az olajtartó kőzetek vizsgálatainak alapján számitott azon adatait közli, melyekből következtetve a magyar, délzalai, kőolaj és földgáz kincs gazdaságos kitermelésére hivja fel az illetékes gazdasági irányitó tényezők figyelmét. Következő három, szintén kéziratban benyújtott munkája / Jelentés szovjet geológusokkal folytatott tárgyalásokról. A dunántúli magyar olaj és annak termelési problémája. Adatok a magyar ipar három éves tervéhez/ tisztán gyakorlati irányú, ezek részletes ismertetésétől eltekintek. Dr. Kertai György mineralágusnak indult. Első három dolgozatában kristálytani, ásványfizikai és genetikai problémákkal foglalkozott alapos felkészültséggel, éles probléma látással, mint ezt értékes és érdekes eredményei mutatják. Első dolgozatában az ásványok kristallografiái sajátságai mellett a tárgyalt bányahely oxidátiós folyamatainak lejátszódását fejtegeti s felállitja a secunder ásványok paragenetikáját. Második dolgozatában optikai állandók kiszámítására ajánl egy igen használható geometriai metódust, mig harmadik dolgozatában, mely bevezető lett volna egy,az egész Szepes-Gömöri Érchegység alapos ércmikroszkopiai feldolgozását célzó műnek, elsőül kezdette meg ezen genetikailag még mindég vitásterület érceinek alapos átvizsgálását s már kezdetben igen használható, uj irányt mutató eredményeket ért el. Sajnos, midőn az olajkutató vállalatokhoz került állásába, mineralogiai munkássága abban maradt, de e helyett behatóan kezdett foglalkozni az olajkutatás, feltárás, az olajtartó kőzetek vizsgálatának kérdéseivel.E tárgykörökből irt dolgozatai közül mindegyikben találunk újabb adatokat hidrológiájára, mély geológiájára, alkalmazott petrografiájára vonatkozólag. Kiemelendőnek tartom az 5. szám alatt tárgyalt dolgozatot, mely a furólukak elektromos szelvényezéséről szól és főképen a 8. szám alattit,mely a furómagokban talált folyadékmennyiség és a rétegtartalom közötti összefüggést állapítja meg. Ilyen hatalmas anyagon ilyen uj irányú, az alkalmazott petrografiái körébe vágó, vizsgálatokat még külföldön is alig végeztek, ennek tulajdonítható, hogy eredményei jelentős visszhangot keltettek külföndön, különösen az Egyesült Államokban, hol nagy olaj vállalatok olajgeologusainak ellenőrző vizsgálatai bizonyítják megállapításainak értékes és helyes voltát. Tekintetbe véve, hogy folyamodó részben az olajmezők feltárása körül végzett hatalmas munkája, részben egyéb körülmények miatt huzamosabb ideig akadályozva volt a tudományos munkában, amit aránylag rövid idő alatt termelt, szép és értékes eredmény. Dr. Kertai György legkiválóbb, igen alapos tudásu tanítványom, kinek további munkássága elé nagy várakozással tekintek s kit, mint a magyar olajkutatás egyik külföldön is elismert szakemberét, szeretnék Egyetemünkhöz, illetve Intézetemhez fűzni hallgatóságunk ez irányban való alapos kiképzése céljából. Dr.Kertai György eddigi tudományos tevékenység alapján méltó arra, hogy magántanári képesítés kitüntetésében részesüljön. Tisztelettel javasolom, a tekintetes Karnak, bocsássa nevezettet magántanári kolloquiumra s ennek sikeres letétele esetében próbaelőadásra. Kolloquiuma és próbaelőadása után, amennyiben ezek sikerültek, kérem őt az "Alkalmazott kőzettan, különös tekintettel a kőolaj és földgáztartó kőzetekre" cimü tárgykörből magántanárrá habilitálni. Kérem a tekintetes Kart fogadja őszinte tiszteletem kifejezését. Szeged, 1947. április hó 8. Javaslat. P.H. az ásvány*kőzettani intézet igazgatója. Dr. Koch Sándor s.k. egyetemi ny.r.tanár, A másolat hiteléül: Szeged,1947.augusztus hó 8.-án. irodavezető.■*£ •
