Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. július 1. IX. rendes ülés
keletkezési körülményeit ismerteti.’ 3. Ércmikroszkopiai és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri Érchegységből. Annales Musei Nat. Hung. XXX.K. 1936. E munka első sorban nehány fontosabb szepes-gömöri telérásvány ércmikroszkopiái vizsgálatának eredményeit ismerteti azzal a céllal, hogy az érctelepek paragenetikus rendszerezéséhez az alapok lefektetését megkezdje. Szerző bőven foglalkozik az érctelepek korának és tipusának kérdésével, majd ismerteti a szulfidos-karbonátos paragenezisre jellemző s külön- - böző szerzők megállapította vonásokat. Utána részletesen foglalkozik az uralkoáó ércek ércmikroszkopiai vizsgálatainak eredményével /sziderit,ankerit, hematit, magnetit, pirrhotin, cinnabarit, pirit, kalkopirit, tetraed— rit, grafit/. Végül a vizsgálatokból levonja következtetéseit az emlitett ásványok paragenezisére vonatkozólag. Az úttörő cikket 18 mikrofotografia és 2 ábra illusztrálja. 4* A kőolaj geokémiája. Búvár. 1938.V. E közelérthetően tudományos értekezésében az olaj keletkezését megvilágító legújabb eredményekről számol be. A kőolajjal kapcsolatos kérdéseket a geokémia szempontjából foglalja össze és ábrázolja a szénhidrogének helyét az anyagok körforgásában. 5. Fúrólyukak elektromos szelvényezése. Bányászati és Kohászati Lapok. 1940.24 .sz. A délzalai olajterületen szerzett tapasztalatok alapján számol be a fúrólyukakban történő elektromos porozitás, ellenállás és hőmérsékletek mérések módszereiről, az észlelési görbék kiértékeléséről és az elektromos szelvény alkalmazásáról az olajmezők termelésgeologiai gyakorlatában. 6. Van e káros hatása a szénhidrogénkutató fúrásoknak a Magyar-Horvát medencében? Bányászati és Kohászati Lapok. 1944. 2.sz. A szénhidrogénkutató mélyfúrásokban feltárt vizeken végzett megfigyeléseinek eredményeként ezen vizek nehány fontos hidrológiai é3 műszaki geológiai adatáról számol be. A hahóti szerkezeten megütött vizről megállapítja, hogy a pannoniai rétegek alatt leszorított szintű karsztvíz a viz minőségével, nyomás viszonyaival a Dunántúli Középhegység karsztvizeinek rendszeréhez tartozik. Megállapításokat közöl a geotermikus gradiens alakulásáról a dunántúli olajmezőkön. Megcáfolja Pávai-Vajna Ferencnek több, hidrológiai vonatkozásai állítását. 7. Válasz Pávai-Vajna Ferenc "Van e káros hatásuk is a szénhidrogénkutató fúrásoknak" cimü közleményére. Bányászati és Kohászati Lapok. 1944.6.sz. Megcáfolja Pávai-Vajna Ferenc egyes műszaki geológiai és hidrológiai vonatkozású állítását és ennek kapcsán újabb adatokat közöl a Dunántúl harmadkori vizeirél valamint e vizek és a széiíhiéLrogén előfordulások viszonyáról. A vizek eredetének és nevezéktanának nehány tisztazatlan kérdésében állást foglal. .... . 8. A furómagokban talált folyadékmennyiség és a rétegtartalom kozott tapasztalt összefüggés. Bányászati és Kohászati Lapok. 1944*16.sz. Szerző négy éves laboratóriumi munkájának eredményeicépsn beszámolóiig olaj. gáz illetve víztartó réteg tartókőzetének vizsgálatáról. A vizsgálatokueredményeképen szabályszerűséget állapit meg a homokok hézagterfogatat kitöltő viz és olaj viszonylagos százaléka és az illető rétegből kiaknázható olaj illetve viz és gáztartalom között. Az általa kidolgozott mérési és számítási módszer segítségével az egyes mezőkön a szükséges gyorsasággal megállapítható a réteg termelőképessége. E dolgozat eredményét több Egyesült Allambéli olajmező geológusa tette tanulmány tárgyává és jelenleg is tanulmányozzák a módszer alkalmazha-9. Kőolaj és földgázkészletek becslése. Előadás a Földtani Társulatban 1946. december havi ülés. /Kéziratban/. Előadásában szerző ismertette a mélyfúrási geológiai xaboratoriumban ,, végzett mérési módszereket és számítások menetét, melyek eredményeként a délzalai olaj és földgázkészleteket a lehető legkorszerűbben becsülték meg. Az eljárások első sorban gyakorlati kőzettani vizsgálatokra épültek, ezen»* a téren hazánkban úttörő munkát jelentenek.
