Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. július 1. IX. rendes ülés
6»számú melléklet a .jzkv.349.pontjához Másolat. Tekintetes Matematikai és Természettudományi Kar! Dr. Kertai György oki.középiskolai tanár, a MAORT geológusa felszólításomra kérvényt nyújtott be Karunkhoz, melyben "Alkalmazott kőzettan, különös tekintettel a kőolaj és földgáztartó kőzetekre" cimü tárgykörből magántanári képesitésért folyamodik. Karunk f. évi március hó 13-án tartott VI. rendes ülésén folyamodó személyi minősültségére vonatkozólag titkos- szavazással egyhangúlag kedvező döntést hozott és folyamodó tudományos munkásságának elbírálására alulírottat, valamint Dr. Horusitzky Ferenc ny.rk.tanár urat jelölte ki. Hivatkozva fentiekre van szerencsém véleményes jelentésemet valamint javaslatomat a következőkben a tekintetes Kar elé terjeszteni: Kertai György 1912-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a VIII. kerületi gyakorló főgimnáziumban végezte, érettségit 1930- ban tett. Ez év szeptemberében iratkozott be a Pázmány Péter tudományegyetem Bölcsészeti Karára természetrajz-vegytan szakos tanárjelöltnek. A gyakorló giumnáziumban teljesített gyakorló év után 1935-ben szerezte meg tanári oklevelét "kiváló" minősítéssel. Bölcsészdoktori szigorlatát ásványtan főtárgy, vegytan—növénytan melléktárgyakból 1936-ban tette le "summa cum laude" eredménnyel. 1933-ban "A Szepes-Gömöri Érchegység bányái és ezek ásványai" cimü dolgozatával pályadijat nyert, 1934-35. évben a gyakorló tanárjelöltek részére rendszeresített ösztöndijat nyerte el és 1935-36-ban belföldi kutatási ösztöndijat élvezett. 1937-ban lépett az European Gas and Electric Comp, szolgálatába mint mélyfúró petrografus-geologus s é vállalat megszűntével a jogutód Magyar-Amerikai Olajipar RT. alkalmazottja lett, ugyancsak mint petrografus-geologus. -^lejétől résztvett a dunántúli olajmezők feltárásában, 0 végezte a Lispe-budapesti olaj távvezeték fektetésének geológiai előmunkálatait, berendezte Nagykanizsán az ország első ólajpetrografiai-geologiai laboratóriumát. 1945-ben a magyar iparügyi miniszter megbizásából a Magyar-Szovjet olajipari tárgyalások olaj szakértőjeként működött. 1946-ban elkészítette az épités és közmunkaügyi miniszter felszólítására a magyar kőolaj kutatás három éves tervét és a Gazdasági Főtanács felszólítására jelentést adott a hazai kőolaj termelés helyzetéről. Tudományos közleményeinek ismertetése. Dr. Kertai György kérvényéhez 13 dolgozatának különlenyomatát,illetve gépírásos példányát mellékelte. Közleményeinek rövid kivonatát a következőkben ismertetem. 1. Rudabánya oxidátiós zónájának uj ásványai. Földtani Közlöny LXY. 1935. 21-30. oldal. Cikkében szerző Rudabánya oxidátiós övében előforduló azurit utáni malachit pseudomorfozákat, a háromzónás réz-kuprit-malachit kristályokat s ezek keletkezési körülményeit ismerteti. Leirja az utat, mely ezeknek a pseudomorfózáknak képződéséhez vezet, megjelölve a kiindulási, primer, ásványokat, nyomon követve ezek elváltozásának fokozatait. Elsőnek emliti erről a lelőhelyről a cerussitot, adja ennek kristálytani vizsgálatát, a cinnabaritot s végül a secunder ércek kíséretében előforduló baritot vizsgálja. 2. Hidrotermális aragonit andezitből és mészkőből. Földtani Közlöny LXVI. 1936. HáromeuJomagyaro'rsaági aragonit előfordulás kristálytani feldolgozását adja e dolgozatában. Közülük a gyöngyös-szűcsi aragoniton optikai méréseket is végzett s nem orientált metszetek optikai állandóinak megállapitására számítást dolgozott ki. A félsőgallai és üröm környéki triaszmészkövek aragonit kristályainak kristálytani viszonyait és
