Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. május 30. VIII. rendes ülés
A. 1 nyújtottak be a farhoz a felterjesztés megismétlése iránt. Ezt a javaslatot iparunk 1946. évi március hó 28-án tartott VII. rendes ülésében elfogadta s a felterjesztést 447' 1945-46 .mttk . sz .alatt megismételte. Sajnos, a Minisztérium a felterjesztésre 1946. évi április hó 27’én el* utasitó választ adott. Az elemi mennyiségtan! tanszék szüneteltetése folytán az Egyetemünkön folyó tudományos munka s a vele kapcsolatos tudományos kiképzés súlyos hátrányt szenvedett. Ugyanis e tanszék kutatási területébe a matematikának éppen olyan ágai tartoznak, amelyek napjainkban rohamos fejlődésnek indultak# péLdáképpen csak az u.n. modern algebrát, a csoportelméletnek az algebra s az analízis határterületére eső és az alkalmazások szempontjából is roppant fontos ágátt a folytonos csoportok elméletét, valamint a mátrixelméletet említem. Közismert tény, hogy a modern fizikában, az u.n. kvantummechanikában a klasszikus fizikával szemben, amely azon a hipotézisen alapult, hogy a makroszkopikus rendszereken tapasztalt törvényszerűségek az anyag legapróbb részeire is érvényesek^ amelynek tehát a matematikai analízis /felsőbb mennyiségtan/ volt az adekvát segédeszköze * mindinkább fokozódó mértékben jutnak alkalmazáshoz algebrai segédeszközök /pl. a mátrixelmélet, a csoportelmé” * let, a csoportok előállításának, valamint a csoportkaraktereknek elmélete/; sokszor a látszólag analitikus eszközök mélyén is- algebrai módszerek vannak /pl. Dirac vizsgálataira gondolok/. Az elemi mennyiségtan másik, addig a "tiszta1’ matematikához számított ága, a számelmélet is az atomfizikában találta meg első gyakorlati alkalmazásrit /pl. a kristályszerkezet elméletében diophantikus egyenleteket, az egyenlő részecskéket tartalmazó rendszerek kvantummechanikájában a partitio numerorum elméletét alkalmazzák./Monden om sem kell, hogy algebrai egyenletek megoldására már a klasszikus fizikában is szükség volt, ilyenekre a kémikus is bukkan kutatásai közben. De nyilvánvaló képtelenség a tanárképzés szempontjából is, hogy az egyetemen csak egy, éspeaig felsőbb mennyiség tani tanszék legyen, hiszen a középiskolai matematikai anyag majdnem teljesen az elemi menynyiségtan körébe tartozik. Az algebrában, a számelméletben, sőt a hal* mazelméletben való elmélyedés is elengedhetetlen ahhoz, hegy a leendő tanár szaktudománya körében tág látókörre, helyes perspektívára tegyen szert, enélkül pedig npm tudja a matematikában rejlő nevelő erőt arra használni, hogy önáll ö'yfondolkodó emberekké Vl evei je tanítványa it. ^zzel a ténnyel számol a középiskolai tanárvizsgálat szabályzata is, amennyiben az algebrából és a számelméletből jelentős ismereteket kiván meg a tanárjelölttől. Hogy legalább a tanárképzés szempontjából nélkülözhetetlen előadások el ne maradjanak, Karunk a szünetelő elemi mennyiségtan! tanszék munkakörének e részét oly mádon látta el, hogy a geometriai tanszék professzorát, valamint Karunk magántanár a it^ilyen előadások tartásával megbízta. Más tanszék professzorának ilyen igénybevétele azonban nem kívánatos, mert idejét és munkaerejét saját tanszékének ellátásától- vonja el. Egyetemünkre az utóbbi időben mind nagyobb mértékben hárultak olyan feladatok Is, amelyeket külföldön a legtöbb helyen szakfőiskolák látnak el. Elsősorban a vegyészképzésre gondolok; de gondolok a fizikus“ és geologusképzésre is, amelynek hasonló módon való megszervezésének gondolát ával már foglalkozó tt* a Kar. Ezek a feladatok is évről'évre fokozódó mértékben veszik igénybe a matematika és geometria professzorait; emia/tt már most is nagyon nehéz, rövidesen pe dig lehetetlen lesz az elemi^mennyiségtani tanszéknek az eddigi iródcn, megbízott előadókkal való ellátása. Az említett feladatoknak szakfőiskolákra bízásának viszont az Q-z előfeltétele, hogy az egyetemek, köztük a miénk is, megfelelő számú, főiskolai tanárnak alkalmas tudóst képezzenek# hasonló igényt támasztanak velünk szemben a közeljövőben felállítandó nevelőképző főiskolák 1
