Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. május 30. VIII. rendes ülés
is. Ezeket a tudósokat a mondott okokból az elemi mennyiségtan köréből is /sőt, a nevelőképző főiskolák leendő tanárait elsősorban abból/ alapos tudományos kiképzésben kell részesítenünk, ami természetesen•elemi mennyiségtani tanszék felállítása nélkül, megbízott előadók közreműködésével, nem lehetséges. Közismert tény az is, hogy Hazánk nagyon sok kiváló matematikussal ajándékozta meg az emberiséget. Jelenleg is sok magyar matematikus működik külföldi egyetemek tanszékein; Neumann János, Pólya György, Radő Tibor, Szász Ottó, Szegő Gábor, Wintner Aurél magyar szárqiazásu ma tematikus "prof es szór okát az amerikaiak, Riesz Mar cellt pedig a svédek büszkén vallják magukénak; ^rdős Pál fiatal matematikusunk pedig hol az egyik, hol másik amerikai egyetemen ad elő vendégként. A fiatalabb generációban is sok tehetséges matematikusunk van.; ez azt .mutatja^ hogy ha a hazai egyetemeken, nem növekszik a tanszékek száma, a jövőben is sok kiváló maternatikusunk kerül külföldre. Azt pedig talán nem szükséges részletesebben fejtegetnem, hogy Hazánk szempontjából mennyivel kívánatosabb volna, ha ezeket a kiváló tudósokat megtafcthatók. ^*z is indokolja az uj tanszék felállításának szükségességét. A tanszék nevére vonatkozólag megjegyzem még, hogy az”elemi menyny^iségtanl történetileg kialakult összefoglaló neve a matematika olyan ágainak, amelyeken akkoriban, amikor ez a név kialakult, kizárólag 'elemi”, azaz a határérték fogalmától független módszereket alkalmaztak. Semmie3etre( sem akaria ez a kifejezés azt jelenteni, hogy az elemi mennyiségtan "könnyebb” volna, mint a felsőbb mennyiségtan; hiszen köztudomású pl. a számelmélet problémáinak nehézsége. Épp ez tette szükségessé a módszertisztaság elvének feladását# ennek nyomán mind nagyobb és nagyobb eredményeket értek el addig megoldhatatlannak látszó problémák körében analitikus, tehát a határérték fogalmán alapuló módszerek alkalmazásával a matematikusok# példaképpen említem az analitikus számelméletet, amely elemi eszközökkel felvethető szám"* elméleti problémáknak analitikus utón való megoldásával foglalkozik? mégis az elemi mennyiségtan körébe szokás sorolni. De természetesen az elemi módszerek alkalmazása is sokszor nagyon mély meggondolásokat igényel; példaképpen ^ modern algebrára hivatkozom. Eszerint az ”elemi mennyiségtani tanszék ma már nem korszerű elnevezés. Mindamellett nincs jobb, rövidebb elnevezés. Korszerűbb az volna, ha külön algebrai tans zék, számelméleti tanszék, halmazelméleti tanszék, stb. működhetnék; ezt azonban egyelőre csak Hazánknál szerencsésebb országok valót áthatjuk meg. II. Mielőtt a személyi kérdésre rátérnék, egy elvi szempontot kell tisztáznom. Talán szokatlannak látszik, hogy akkor teszek a tanszék betöltésére vonatkozólag személyi javaslatot, amikor még nincs felállítva a tanszék, Szokatlan, de nem példátlan, a múltban is állitot” tak fel tanszékeket ”ad pe rsonam$, s ha egy uj tanszék felállítása többet is jelent egy ember professzorrá való kinevezésénél, hiszen, ha megint megüresedik a tanszék, legtöbbször újból betöltik, “ természe" tes, hogy azok a hatóságok, amelyek a'tanszék felállításáról döntenek, tudni kívánják, kivel óhajtja a Kar betölteni, -^e különben is, valahányszor uj tanszék felállításáról van szó, azok, akik szorgalmazzák, mindig gondolna^ személyre is; őszintébb s igy a demokráciához illőbb dolog ezt meg is mondani, mint úgy tenni, mintha csak elvi kérdésről lenne szó. Egyébként a közelmúltból precedensre is hivatkozhatom; a debreceni egyetem Varga Ottót még akkor meghívta az ugyancsak megszüntetett matematikai tanszékre, amikor még nem állították fel újból; s a Magyar Köztársaság Elnöke néhány héttel ezelőtt ennek a meghívásnak alapján ki is nevezte. A kérdés sürgőssége is azt kivánja, hogy Karunk előre meg tégy e személyi előterjesztését az újból felállítandó elemi mennyi" ségtani tanszékre.
