Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. május 30. VIII. rendes ülés
Tisztelt Bizottság! Karunk 1947. évi május hó 2-án tartott VII. rendes ülésén azt a javaslatot tettem, kérje s Kar a Vallás "és Közoktatásügyi Miniszter Úrhoz intézett felterjesztéséhen a 18.566^1934. IV.sz. VKÍí. rendelettel szüneteltetett elemi mennyiségtan! tanszék mielőbbi újból való felállítását s e kérés kedvező elintézésének feltétele alatt hivja meg a Kar az elemi mennyiségtan! tanszékre dr.TTagy Béla főiskolai r.tanán urat, Egyetemünk c .ny .rk. tanár át. Javaslatommal azon az ülésen a Kar nem foglalkozott érdemben, hanem ez ügyben, javaslattételre bizottságunkat küldte ki. Mély tisztelettel megismétlem javaslatomat a Tisztelt Bizottság előtt, kérem, tegye azt az alább előterjesztendő indokok alapján magáévá ésv terjessze a Kar elé. Az indokolást két részben terjesztem elő; az első részben az elemi mennyiségtani tanszék felállításának szükségességét, a második . részben pedig a tanszék betöltésével kapcsolats személyi javaslatomat indokolom. I. A Szegedi Tudományegyetemen “ igy nevezem azt az egveteaet, amely Szegeden 1921. óta eleinte ’’Ferencz József41, később ’’Horthy Miklós” Tudományegyetem néven, a felszabadulás óta pedig a fenti néven működött " kezdettói fogva, a geometriai tanszéken kivül, két- matematikai tanszék volt szervezveia felsőbb mennyiségtan! tanszék és az elemi menn-n-iségtani tanszék, ^e megvolt az a két tanszék keletkezése /1872/ óta a kolozsvári egyetemen is, amelyre Egyetemünk gyakran szokott mint jogelődjére hivatkozni. Sőt 1911”ben egy harmadik /ábrázoló geometriai tanszékkel együtt negyedik/ matematikai tanszék is létesült a kolozsvári egyetemen, ezt a tanszéket azonban rövidesen átvitték a budapesti egyetemre. Egyetemünkön a két matematikai és a geometriai tanszék kiváló profeszszorainakí Riesz Frigyesnek,Haar Alfrédnek és Kerékjártó Bélának működése nagyon intenzív matematikai életet teremtett; ez a matematikai élet külföldi tudósok és ifjú ösztöndíjasok egész sorát vonzotta egyetemünkre. Ily módon Egyetemünk olyan világhírnévre tett szert, ami a matematika terén a budapesti egyetemét is felülmúlta. Kern utolsó sorban világhírű matematikus“pK)f esszorainak köszönhette Egyetemünk a Roc^ef eller-alapitvány nagymérvű támogatását, is. Haar Alfrédnek 1933. márciusiban tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála épp a két világháború közötti gazdasági válság idejére esett. Ez a szerencsétlen körülmény okozta azt, hogy az elemi mennyi* ségtani tanszéket nem töltötték be, hanem a már emlitett rendelet ér* telmében szüneteltetni kellett. Karunk ezt a rendeletet 1934. évi junius hó -21-én tartott X. rendes ülésén kénytelen volt ugyan tudomásul venni, de ugyanakkor kifejezte reményét arra nézve, hogy mihelyt a költségvetési keretek újra megengedik, visszakapja ezt a tanszéket. A felszabadulás óta Karunk két Ízben tett kísérletet az elemi mennyiségtani tanszék visszaállítására. Először 1945. évi junius hó 6- án tartott III. rendkívüli ülésében foglalkozott általában a szünetelő tanszékek kérdésével s*e tárgyra voaatkozó javaslat megtételére bizottságot küldött ki. Ez a bizottság azt javasolta a Karnak, mondja ki az elemi mennyiségtani tanszék felállításának szükségességét s kérjen illetékes helyen ezirányu intézkedést. A bizottság javaslatát Karunk 1945. évi junius hó 25-én tartott V. rendes ülésében elfogadta s ez ügyben 316/1944-45,mttk.sz .alatt felterjesztést intézett a Minisztériumhoz. Erre a felterjesztésre nem érkezett válasz, ezért 1946. évi március hó 28-án Riesz Frigyes és Rédei László professzorok újabb javaslatot
