Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. október 21. 25. II. rendes ülés

n

eltérő a nehezen pldodó vegyület ádszprpctójától. Mig az utóbbiak adszorpciója a felület csökkenése ellenére is nőhet az idővel, addig a können oldódó vegyületek adszorpciója mindig arányos a felülettel, még annak csökkenése esetén is. Az utóbbi esetben beáll a deszabs zorpció jelensége. Ezért a felületi jelenségeknek kvantitatív tárgyalása céljából megkülönbözteti a gyorsan beálló /m.o mentán/ adszorpció mellett a hosszabb lefolyású' integrális/ adszorpciős folyamatot, Hangsúlyozva, hpgy e két jelenség különböző #kokra vezethető vissza. A. momentán adszorpció az oldat és a határfelületi réteg között végbemenő győri folyású kinetikus f Olyasatok eredménye., míg az integrális adszorpció esetén az• adszorbeálódó ion a felület átkrlstály csodása következtében az aktiv helyeve, részben a felületi ró teg belsejébe is behatolhat : ólakul-képződés folytán.

8 . Oberflffchenv&rg&hge an koagulierenden jederschlägen . II. uber

den Mechanismus der Adsorption in Ulevitroly tiősungen,/Z.phys.Chem. 4*

163 /1031/ 127.7 ” #

Az 5. sz. dolgozatában közölt kísérletek**} egyrészt más rendszerek esetén megismétli, másrészt kiegészíti jól oldódó .elektrolitokra vonatkozó vizsgálataival. Megállapítja, hogy'a nehezen oldódó elektrolit adszorpciója vagy növekszik, vagy kis mértékben csökken, mint 'ahogyan'az adszoipciáló kristályfelület a k^agulaeiö folytán csökken. Ezzel szemben, a. könnyen oldódó elektrolit adszorpciója & koaguláló szusz pen sió felületének csökkenése arányába^- fokozatosan csökken. Ezekből a tényekből arra következtet, hogy az ionadszorpció összetett folyamat. Azok az ionok, amelyek Az idszorkealó kristálynak ellentétes töltésű ionjaival könnyen oldódó vegyületet alkotnak, mozgékonyán, valószinüleg még nagyrészt hidratált és n-gyon könnyen kicserélhető állapotban helyetokednek el a krist élyf .-il illett ől kissé nagyabb ’távoln. Ebben a diffúz- adszorpciős rétegben ®z adszorpció mértéke az ion vegyértékével rohamosan növekedik. A szuszpe^zJo ’ átkristály - sodásával egy üt t 1 órai felületcsökkenéskor az adszorbeált réteg fokozatosan lehasad, mivel nem. tud beilleszkedni *z egymásra épülő kristályrétegek .ezzé. Azzel szemben a nehezen oldódó vegyületet adó ionok a szilárd kristály felületének közvetlen szomszédségában kötődnek meg. így a szuszpensio át kristályt» sodáse. közbe. rlstélyrétegek köré részben beépül’ k . Kísérleti el járá smódi> t ir le a.z Aktinium isotopnak a Mslh—nák elektroíisfis utjá elvsl sz t*sára .

.** - -o o :• ' i"' o t? olt- o"CT

/ Journ ,phy s . eke . 36 / 1932/ 66' /, hogy az ion dm orreiő jelenj ég élnél az ion vegyértékére tekintettel . E , o o o'

' eredményei alap j án értelmezték * Hahn-féle radioaktív emunál' mények keletkezésének a mec is . /<j.Erbacher és H.Kad’ing, Z.

physik.Chem.Á. 149 ./193 /444./

9. Zur Kinetik der berli*chenvorg:**--._e „■ l-ristollgittern. I.D?. s Adsorptions system Ef kulf a t-Elek tr oly ticsüng. / Z. phy s ii:. CKérn .5T.T63

1/1931/ 262/. "

Az ionadszorpciónak időbeli növ sét a szerdő részletesen és

matematikailag is ellenőrizhető módon kvan titat ive vizsgálja. Adszorbealó anyagul finom eloszlású bariumszulfat kik , port vesz, amelyen aktiniumet és ThB alakj o; o dszorbeált-1. L -gállapitja, hogy az ad szörpül ónak időbeli növekedését 3 o o ölekül ás változás Okozza Ennek értelmezésire * következő adszorpció fokozatokat tételezi fel:

Az első fokozatban sz sktinium ion nagyrészt hidratált meglehetősen OZgékony formában foglal nelyet a h atárf el ületi rétegben. A második fokozatban az adszorbeált ion deh.idra tálra a felület aktiv helyén lokalizáió'd lk. a harmadik fokoza tban a lokalize.lt it»n és a kr istálvrács ionjai között kicserélődési reakció megy végbe és ezáltal az adszorbeált ion bejut kria&tály legfelsőbb rétegeibe. "Ezelmek a fokozatokiak reakciókinetikai'értelmezése két monom ölekül ás reksció egyenlethez vezet a tap* sztaisttai egyezően. Az óloít ionok adszorpciója eey monomo-