Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. október 21. 25. II. rendes ülés

lekularis reakcióra látszik vallani. Ez megfelelne az adszorpciófokozatok értelmezésének, mivel az olomszulfát nehezen oldódó vegyület.

Hamar dehidratálódik és gyorsan átmegy a másodikéiokozatba«

10» Zur Kinetik der Obcrflächcnvergängc an Kristallgittern.II.Hie Elcmcntarprozensc bei der Ausbildung einer aus mehreren Komponenten bestehenden Grenzschicht ./Z.physik.Chem. T64 /1933/ 327./

Kimutatja, hogy a szuszpenziókat nem rázzuk, hanem nagy sebességgel keverjük, a két monomolekulás egyenlet az ólom adszorpciójánál is érvényben van, sőt egészen általános érvényű az adszorpcióé rendszereknél. Ez szükségessé teszi, az adszorpció fokozatok fogalmának a revidiálását. Az első fokozat az ionnak a felületre való ráhelyezkedése, a könnyen oldódó ionoknál hidratált a nehezen oldódóknál dehidratált állapotban. Ez a szükebb értelemben vett adszorpció, amely igen gyors lefolyású. A második fokozatban adszorbeáló finom kristálypor átkristályosodása közben az adszorbeált ion körül uj felület alakulhat, amelyben az ion kötése megszilárdul. A harmadik fokozatban az adszorbeált iont tartalmazó kristályfelület felé újabb rétegek rakódnak az átkristályosodás során és ezáltal a kérdéses ion az adszorbeáló kristálypor belsejébe is bejut. így az elektrolit oldatokkal érintkező kristályok legkülső rétegeikbe olyan iont is felvehetnek, amely a kristály rácsszerkezetébe nem tud elegykristályképződés révén bejutni.

A szerző álláspontját a Geiger-Scheel féle Handbuch der Physik cimü munka is átvette. Eredményeire l.de Brouckere is hivatkozik elektrolitek adszorpciójáról szóló monográfiájában. A kolloidkémikusok részéről B.Tezak tette beható kritika tárgyává. Hahn pedig az eredményekről a Kaiser Wilhelm Institut tagjai1 részére tartott külön kollokvium keretében számolt be. *

11. Grenzflächenvorgänge bei der Bildung von Kristallen mit kontinuierlicher und diskontinuierlicher Verteilung einer mikroskopischen Komponente. /Z.Elektorchem. 38 /1932./ 535-/

A Bunsen Gesellschaftnak Miinsterben tartott ülésén elhangzott 'előadás, amelyben több komponenst tartalmazó elegykristály növekedésére vonatkozó kinetikai vizsgálatainak főbb eredményeiről számol be. Előző dolgozatainak végkövetkeztetése szerint az elektrolitoldatokkal érintkező kristályok legkülső felületi rétegeikben egészen idegen, makroszkópos értelemben elegykristályt nem alkotó ionokat is felvehetnek kvási elegykristály képződése közben. A felületi jelenségek eddigi értelmezése alapján tehát nem lehet különbséget tenni elegykristály és nem elegykristály rendszerek között. Előadásában mutat rá elsőizben arra lényeges különbségre, hogy a makroszkopos értelemben is elegykristályt képző ionokat az illető kristály felületén jól definiált a hőmérséklettől nagy mértékben független adszorpció energia jellemzi.

Mig azoknál az ionoknál,amelyek a kristálynak csak legküldő felületi rétegeibe tudnak bejutni, az adszorpcióé energia a hőmérséklettel erősen változik.

Az előadás‘lényeges tartalmára röviden utal 0.Erbacher és K.Philipp, és Die Naturwissenschaftten-bsn mig részletesen foglalkozik vele R.Mumbrauer a Z.physik. öhem.folyóiratban.

12. Grenzflächengleichgewichte und inner Gleichgewichte in heterogenen Systemen. I.über die Austausch- und Aufladungsvorgänge an heteropolaren Kristallflächen./Z.physik. Ghem. A. 164 /1933/ 343.

Miután előző dolgozataiban a kristályfelületeken'lezajló folyamatok kinetikáját tisztázta, a továbbiakban azt a kérdést vizsgálja, hogy a felületi reakció egyes fázisait, az egyes adszórpciós folyamatokat kvantitatív szempontból a rendszernek milyen jellemző tulajdonságai szabják meg. Azaz feladatául tűzi ki az adszorpció számérxékének a kristály jellemző adataiból és az adszorbeáiyódó anyag természetéből levezesse. Kiinduló pontul a Langmuir-féle adszórpciós elméletet választja és elsősorban tisztázni igyekszik, -hogy a gázok adszorpciójára vonatkozó törvényszerűség átvihető-e oldatokra is. A kérdés tisztázása céljából a lehető legegyszerűbb rendszerek vizsgálatával kezdi.