Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. október 21. 25. II. rendes ülés
2 állandóját sikerült pontosan mégha tár óznia. ^zzel szemben'a régebbi éljárásmóddal a ternim vagy zirkonium csapadékkal leválasztott radioaktiv készítmény nem egységes, amennyiben változó mennyiségben az aktinium átalikulási sorozatnak egyéb tagjait is t#rta'lmazza szennyezésképpen. ^zzel az előző szerzők eredményeinek a magyarázatát adta. 2. Eine Lethode zur Reinigung des Gers ' Z.anorg.algg.'-'hem.164/ 1927. 214"./ A cerium tisztítására azon tapasztalatot használja fel, hogy salétromsavas közegből a négyvegyértékű cérium nitrátja etiléterrel kirázható. Eljárásmódja annyival inkább figyelemreméltó, mivel segítségével a cériuulot a többi ritka f.émtol el lehet választani. 3. über die Frage der Existenz wojx mezo frodiikten in der Aktinium- . Zerf'allersreihe ./Z.anorg.allg.Chem. 175 /1926/ 141./ Dr.Weszelszky Gyula professzorral együtt közölt dolgozatában az aktinium sorozatban mutatkozó rendellenességeket tisztázza. célból az aktinium összes tagjait tartalmazó és radioaktiv egyen súly ba*-' levő készítmények, a Bourion és ^atignon féle eljárásmód szerint 600-700°on chlor jelenlétében száraz desztilláciénak vetik alá. Kísérleteik alapján a szálladék tiszta radioaktiniumból állt és az ebből keletkezett radium-izotop az. úgynevezett aktinium X is egységes volt. így az aktinium sorozatban mutatkozó rendellenességei, elsősorban az alfasugarak hatótávolságára és az illető elem életkorára vonatkozó ^eiger-Hutt al szabálytól való eltérés, ismeretlen mezo átalakulástermékek felvételével nem értelmezhető. 4. Über die Pallung und Adsorption kleiner Substanzmengen Ilii Der Adsorptionssatz, Ai weng urge", Ergebnisse und Folgerungen, /z.physik. CEhem.A. 144 /1929/“16177 ” Az 0 .Hahn professzor kezdeményezésére készült és vele együtt közölt dolgozatában kis mennyiségű anyagoknak csapadékok felületén való adszorpció iára vonatkozó Hahn féle két tétel kísérleti bizonyítására • igyekszik. A továbbiakban kimutatja, hogy a radioaktiv anyagok nem- I csak mint ionok, hanem mint radiokolloid'ok is sdszorbealodhatnak a legkülönbözőbb felületeken, Különösen fontos dolgozatának az a megállapítása, amely szerint az adszorpciónál az adszorbealó felületek poláros szerkezetének is fontos szerepe van. 5. Ober fit chenv orgtfnge an koagulierenden i jeder s chl^gen. I,Adsorption von ~5IÜ7 üisimut und ü'halllutii an Silber- und kercurchalogeni'den. "/Z .'physik.Ghem.**. 146 /193 / 41/ Ezzel a dolgozatával kezdi meg az eletrolyt oldatokkal érintkező kristályos felületesen végbemenő folyam tokra vonatkozó rendszeres kvantitatív vizsgálatait a radiokktiv mérőmódszerek segítségével. Kimutatja, hogy a Freundlich-féle adszorpció isoterma egyenlete az általa vizsgált rendszerekre általában nem érvényes. Ez ellentmondás magyarázataként kimutatja, hogy» rendkívül finom éloszlásu szuszpensiok felülete nem állandó, hanem az adszorbeált anyag koncentrációjától függően a koaguláció következtében állandóan csökken, ezzel együtt csökken az adszorbeált anyag mennyisége is, azaz beáll a deszdrpció jelensége. Ezt az adszorpciósebesség mérésével mutatja ki. A dolgozat kísérleti részében egyebek között a radioaktiv thallium'izotopok elválasztására alkalmas gyors és kényelmes módszerek isismertek. 7. Adsorption leicht- und schwer1ősiicher Elektr olyte '.reiche^ É ledersch'ltgen. / Z7angew . Ghem. 43 /103 /-875 ./ an 6. és_ pb er 1 Sicher Á Verein Deutscher Chemiker frankfurti ülésén vz analitikai szakcsoportban tartott előadás anyagának összefoglalása. Az ismertetett vizsgálatok értelmében nemcsak az az ion adszorbealódikj»l»mely kristál^ felületén, amelyik a kristály ellentétes_töltésü alkatrészével nehezen oldható vegyüle uet kepez /pan®th— Faj ans féle szabály/hanem akkor is, ha ez a vegyület könnyen oldódik ugyan, de az i$n vegyértéke magas. A könnyen Oldódó vegyület adszorpciójának időbéli lefolyása azonban fis
