Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1945. szeptember 21. I. rendes kari üléséről
Másolat a másolatról. A settlement-mozgalom, vagyis á szociális telep munkája. Irta: Kanyé Béla dr.egyetemi tanár. A settlement-mozgalom Angliából indult ki.- A szociális idealizmus legnagyobbjai, Carlyle, a történész, Ruskin, az esztéta egyetemi tanár, továbbá Barnett és Toynbee munkássága nyomán 1884-ben alakult meg London egyik külvárosában az első settlement; magyarul szociális telep. ‘ A settlement-mozgalom úttörői a kereszténység tanításának lényegét J akarták az életbe átvinni, valóra váltani.- Az értelmiségi osztályhoz . * tartozó fiatalságot azért telepitették a munkásnegyedekbe, hogy az egyetemi polgárok megismerjék a munkástömegek nyomorát és hogy rajtuk,mint jó szomszédok, barátok, embertársak segítsenek; de úgy,hogy a leereszkedésnek, az alamizsnálkodásnak méjj a látszatát is elkerüljék. A testi munkás megbecsülését, a munkással való együttérzést akarta kimutatni Ruskin, amikor az oxfordi egyetem diákjait az országutak javitási munkáira bizditotta. - Egyetemi hallgatók önként vállalták magukra a legpiszkosabb,csatornatisztitási munkát, ugyanakkor előadásokat tartottak a munkásrétegek előtt, hogy a nevelés révén biztosítsák számukra a szociális felemelkedést. ; .A settlement-munka jellegzetessége 1./ az önkéntes munkavállalás,2./ az egyén szociális bajainak felismerése mellett az egész családra kiterjedő gondoskodás a megelőzés eszméjének szolgálatában és 3./ a szoros személyi kapcsolat révén kifejtett népművelői, nevelői munka.A társadalmi jótékonykodás sokszor ötletszerű és felületes, a megsegitettre megalázó is lehet, kifejlesztheti a parazitizmust, ugyanakkor az a hátsó gondolat is érvényesülhet általa, hogy az uralkodó társadalmi osztály vezető szerepét konzerválja. - Ezzel szemben a settlement mozgalom a társadalom összefogását, tisztultabb társadalmi rend kialakulását szolgálja. A settlement-mozgalom úttörőit két felől is bizalmatlanság, lekicsiny- ! lés és gáncsoskodó gyanakvás fogadta, nemcsak a vezető társadalmi osztályok részéről, de a megsegítésre szoruló munkásosztály részéről is. - A mozgalom résztvevőit álmodozóknak, szélmalomharcosoknak tartották. Be Angliában és Amerikában a settlement-mozgalom leküzdte a kezdet nehézségeit és gyors fejlődésnek indult. Munkáját igénybevették a munkaadók,de felhasználták mint adatgyűjtő és feldolgozó szervet a szociális törvények előkészítői, a politikusok is, végül elismerték önzetlen munkásságuk eredményeit maguk a szakszervezetek is. Amerikában sztrájkok idején többször igénybevették a settlementek békéltető szerepét munkaadók és vállalók egyaránt. A különböző államok settlementjei nemzeti szövetségeket alkotva,utóbb nemzetközi szövetségbe tömörültek és 1922. éta négyévenkint világkonferénciákat tartottak. 1940-re éppen Budapestet választotta a settlementek szövetsége a 71. világkonferencia székhelyéül. Magyar földön a settlement-moizgalom Kolozsvárról indult ki, Farkas Lajos egyetemi tanár magvető munkája nyomán. Az Erdélyi Muzeum Egyesületnek az ő v-pzetése alatt állé jog- és társadalomtudományi szakosztálya ébresztette fel az egyetemi ifjúságban a szociális lelkiismeretet. -Az iskolánkivüli népoktatás, a kolozsvári néphivatal megszervezése, az Erdélyi Pártfogó Egyesület megalakítása után 1909-ben megjelent Kolozsvárt az első egyetemi szociális telep tervezete. maga az intézmény azonban 1.913-ban Újpesten létesült a budapesti tudományegyetemmel és nüegyeterrimel kapcsokat ban,mint autonom Főiskolai Szociális TeLep . 1920-ban, a Közgazdasagi Egyetem létesítésekor az intézményt a fakultás szociálpolitikai tanszékéhez csatolták Országos Szociálpolitikai Intézet név alatt. A megalakulás helye Újpest és Rákospalota, a magyar ipari proletariátus központjai voltak. Az intézmény munkássága sokoldalú, egyik főfeladats', ^hogy mint az egyetemen kiképzésben részesülő szociális vezetők Oyakorlé intézete, valóságos klinikája, a szociális munkát kiemelje hazánkban az avatatlanok kezéből. £A 2 . s zt, .melléklet a jzkv. 45.pontjához.