Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1945. szeptember 21. I. rendes kari üléséről
Három főágazatra különül az intézet feladatköre: közművelődési, szociálhygiénés és népvédelmi csoportra. A szociális telep népkönyvtára, ismeretterjesztő előadásai,népszerű kiadványai és- adatgyűjtéséit tudományos módszerességgel feldolgozó közleményei lényegesen hozzájárultak a szociális megértés és haladás gondolatának terjesztéséhez. A szociálhygiénés feladatok elvégzését megkpnnyitette az intézettel kapcsolatban működő anya- és csecsemővédelmi, tüdőbeteg- és nemibeteggondozó tevékenysége, továbbá az intézetben felállított orvosi laboratórium, élelmiszer- és vegyvizsgáló állomás. A jogsegélyt osztó néphivatal, a cserkészet, a tanonckör és a munkáscsoport támogatásán kivül megalakult a leánykor, az anyák köre, a szociális nőiskola. A fiatalkorúak erkölcsi védelmére külön szervezet létesült. A néphivatal az esti órákban, munkája végzése után állott-rendelkezésére a munkásságnak. Nemcsak felvilágosítást, jogsegélyt adott és Írásbeli elintézést vállalt, de a gondozottakkal bensőséges személyi kapcsolatot létesítve, gyakori családlátogatás révén az egyén panaszán kivül az egész család helyzetét igyekezett megjavítani és a meglévő panaszok orvoslásán felül preventív védelmet is igyekezett a gondozott család részére biztosítani. Az egyetemi szociális telepen a munkaterv keresztülvitele munkaközösségben történt. Minden csoportnak az osztályvezetője mellé egyetemi hallgatók kaptak beosztást és minden egjretemi hallgatóra 10-15 család gondozását bízták . Az ujpeqti Főiskolai Szociális Telep kormányzásában kezdetben a budapesti tudományegyetem mindegyik fakultása és a műegyetem is egy-egy taggal képviselve volt, csak 1920-ban vált egyetlen fakultás, a közgazdaságtudományi kar intézetévé. Ezáltal az intézmény a közgazdasági és szociálpo 11i-kai igazgatás jövő tisztviselőinek szakszerű, módszeres gyakorlati kiképzését biztosította, kétségtelen azonban ,hogy az egyetem mind a négy fakultásának hallgatói, papnövendékek, jogászok, orvostanhallgatók és tanárjelöltek egyaránt reászerulnak arra a munkára, amit a főiskolai szociális telepen eltöltött gyakorlati idő jelent. Minden egyetemen szükség van a főiskolai szociális telep megszervezésére, de a megszervezéskor tekintetbe kell venni a környezet, a táj és a vidék jellegzetességét, melyben az egyetem él. Az újpesti főiskolai szociális telep szervező munkáját végző előkészítő bizottság elnöke, Földes Béla professzor már legelső javaslatában hangsúlyozta, hogy ki kell terjeszteni az intézmény munkakörét esetleg vidéki expositurák létesítése által a mezőgazdasági munkáskérdésre is Erődi Harraoh Béla, a Főiskolai Szociális Telep igazgatója, a magyar settlement-mozgalom eszméiről, történelmi fejlődéséről Írva, megállapít ja,hogy a magyar főiskolai szociális telep egyoldalúan a társadalom ipari rétegei felé fordult,i pedig a faluhoz, a mezőgazdasági munkássághoz füző.dő szociális megoldást a'magyar settlement-mozgalom munkát érvéből kihagyni nem lehet:. . Nem véletlen tehát, hahem a szükségszerűség hozta magával,hogy az első, bár rövidéletü magjrar agrár-settlement a szegedi egyetem fiataljai /Buday György, Jóé Tibor, Ortutay Gyula, Reitzer Béla,Tömöri Viola/szervezése nyomán létesült az 1920-as évek vége felé. A szegedi egyetemi ifjúság főleg % Bethlen Gábor kör akkori elnöke, Buday György köré csoportosulva, megkezdte tanyai kiszállásait,hogy kiegyenlítse azt a nagy szellemi és fizikai távolságot, idegenkedést, sőt e ellentétet, ami a városi és tanyai ember között ma is fennáll. Megérezték az akkori "szegedi fiatalok", hogy a settlement-munkának Szegeden speciálisan a tanyavilágban is gyökeret kell vernie, bármennyire nehéz,sokkalta nehezebb a settlement-munka tanyán, mint a városi ipari munkásság között. Az ^egyetem jogi karának szüneteltetése is késleltette egyetemünkön a szociális munka megozervezééét. Jómagam ismételten felhívtam a figyelmet élőszóval és Írásban is a
