Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. 12. 10. 2. rendes kari ülés
Kovács István: a kormányzat foglalkozik az egész közoktatás reformjának á éroilémájavait s kormánybizottság is alakult ebben a vonatkozásban. A kormánybizottság elfogadott bizonyos általános alapelveket a felsőoktatás továbnfejlesztésével kapcsolatban és ezeknek az alapelveknek a megbeszélésére összehívta a Művelődésügyi Minisztérium mellett működő felsőoktatási szakbizottságokat. A referátum a kormánybizottság Írásban is rendelkezésre bocsájtott határozatából indult ki, figyelembe véve azt. hogy a kormánybizottság határozata általánosságban szól a felsőoktatás továbbfejlesztésének problémáiról. A fizikai, szakmai munkában való részvétel fontosságát erőteljesebben hangsúlyozza. A javaslat első része általában az oktatás magasabb színvonalra való emelésével, az élethez való közelebb vitelével, a termelés és a fizikai munka nagyobb megbecsülésének problémáival foglalkozik. A második rész a világnézeti és politikai nevelés kérdéseit, a harmadik rész a káderproblémákat tárgyalja, a negyedik rész az anyagi kihatásokra utal. A javaslat első része rámutat arra, hogy a hallgatóknak a fizikai munkához való közelebbvitele komoly társadalmi feladat. Mindaddig, mig ez a probléma gyökeresen nem oldódik meg a közoktatási reform általános*célkitűzéséi síkján, szükségképpen átmeneti megoldásokkal kell operálnunk, ügyben úgy kell vezetnünk az átmeneti megoldásokat, hogy az együtt járjon az oktatásnak ne csak általában az élethez, hanem a jogi gyakorlathoz való közelebbvitelével is. Fokozatosan arra kell törekedni, hogy minden évben nagyobb százalékban kerüljenek felvételre olyanok,' akik már részt vettek a termelő munkában, köztük növekvő számban olyanok, akik jogi vonatkozású vagy ahhoz közeleső munkakörben dolgoztak. Uj megoldási formaként javasolja az elcadmány, hogy már az 196oas felvételi vizsgák lebonyolításánál kilátásoa helyezhető legyen a felvétel a következő évre. Időközben a felsőbb szervek gondoskodnának a szervezett elhelyezésről meghatározott munkahelyekre. A közbeeső 5-6 hónapon keresztül előkészítő tanfolyamok folynának. A társadalmi ösztöndíjak rendszerének kiszélesítéséről is szól a határozat-tervezet. A jogi gyakorlathoz való közelébe vitel céljából javasolja az eload mány, hogy fenn kell tartani és ki kell szélesíteni a termelési fyakorlatok rendszeréi. A diákkörök munkáját szintén szélesebb kören kell ebben az irány na n felhasználni, de az államvizsga, rendszerét is úgy kell fejleszteni, hogy a hallgató gyakorlati ismeretei is figyelembe vehetők legyenek. A fizikai munka megbecsülésére való nevelés csak társadalmi jellefü feladat lenet. Szén az utón kell elérni, hogy a hallgatok önént vállaljanak fizikai munkát. Esetleg két részletben, az öt év alatt összesen 4-5 hónapos időterjedelemben. A tananyaggal kapcsolatban a programok átvizsgálásán túl szélesíteni javasolja bizonyos választhatóan kötelező kollégiumok rendszerét; különösen olyan speciálkollégiumokat kell beiktatni, amelyek közvetlen a gyakorlati oktatást segítik. Itt utal a szovjet speciálkollégiumi rendszerre, mely ezt a feladatot kiválóan oldja meg. Ezután foglalkozik a világnézeti és a politikai nevelés kérdésével, utal'arra, hogy a kormánybizottság által elfogadott irányelvek e vonatkozásban szinte részleteikben is alkalmazhatók a jogi karokon.
