Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. 10. 29. 1. rendkívüli kari ülés

'bl

tervben egyrészt tükröződnek az MSzMP központi határozatának elvei, másrészt azok a legfontosabb kérdések, amelyeket a 'vezetőségválasztó taggyűlés feltárt. Meg kell mondani, hogy Martonyi elvtárs, amikor a munkatervet elkeszitette, igen körültekintően és alaposan járt el, mert az csaknem valamennyi kérdést átfog. Lehetnek persze még olyan kérdések, amelyeknek bele kell kerülniük a munkatervbe, Ezeket a pártvezetőség már észrevételezte, másrészt még a későbbiekben részletes megbeszélések kapcsán fel lehet vetni ezeket a kérdéseket. A Kar valamennyi tágján múlik, hogy a munka terv valamennyi pontja teljesitve legyen, különösen azoknál a pontoknál, ahol a Kar tagjainak egyéni hozzájárulása szükséges.

Timár István a munkatervet konkrétnak tartja; tartalmazza a legfontosabb feladatokat és azoknak az észrevételeknek a figyelembevételével készült, amelyek a vázlatos munkaterv tárgyalása során elhangzottak. Néhány magától értetődő és évente visszatérő feladat is szerepel a munkatervben, pl. a levelező hallgatók felvilágosítása, tankönyvellátás stb., - véleménye szerint, ha ezeket kirostálnák belőle, jobban kiugranának a fontos és jellemző feladatok.

Javasolja a tudományos munkáknak fokozottabban a szocializmus építését elősegítő témák felé való irányítását.

Ami a hallgatók nevelését illeti, igen széles körben szerepel ez a kérdés a munkatervben* az időszerű jogászi feladatok megoldása azonban még nem szerepel olyan súllyal, amint azt ez a fontos feladat megérdemelné.

Az időszerű jogászi feladatok között első helyen áll az igazságügyi és más területen jelentkező állami feladatok egy részének társadalmi szervezetek részére történő átadása. i5z központi feladat lesz a következő időkben, s ebbe a munkába a Karnak is bele kell kapcsolódnia tudományos kutatómunkájával. Bizottság alakítását javasolja, amely a szegedi igazságügyi és államigazgatási szervekkel együtt megvizsgálná usongrádmegyében, hogy melyek azok a feladatok, amelyekkel jelenleg bíróságok, tanácsok foglalkoznak, pedig már fejlődésünk mai szakaszában társadalmi szervekre lennének athárithatók /pl. társadalmi bíróságokra/. Birákkal, tanácsi dolgozókkal megbeszélést lehetne folytatni, akik sok hasznos javaslatot tudnának ebben a vonatkozásban adni. A Kar komoly segítséget tudna nyújtani ennek az országos problémának a megoldásában. Ez a probléma valamennyi szocialista államot foglalkoztatja. Számos folyóirat van, amiből fel lehetne dolgozni azokat az anyagokat, amelyek ezzel kapcsolatban már külföldről ideérkeztek.

Az időszerű jogászi feladatok között szerepel továbbá, - amire az igazságügyminisztérium rá kívánja irányítani a figyelmet - a népi ülnökökkel kapcsolatos probléma. Körülbelül lo éve kerültek be a népi ülnökök a bíróságokhoz, s meg kell állapítani, hogy ezen a téren talán az összes szocialista államok között mi vagyunk a leghátrább. Egyáltalában nem használtuk ki ezt az eszközt az igazságszolgáltatás megjavítására és sok esetben még formális a részvételük. Ennek egyik döntő forrása, hogy a népi ülnökök még mindig nem kaptak rendszeresen, folyamatosan tájékoztatást azokról a legelemibb ismeretekről, amelyek feladatuk ellátásához szükségesek. Természetesen itt nem jogászokká való átképzésükre kell gondolni, hiszen ez nem is feladatuk, hanem-3-