Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

- 3 -A bukásokkal kapcsolatban egyébként ugyancsak megfigyelhető sz a már említett jelenség, hogy a vizsgaterhek progresszivitása a felsőbb évfolyamok /II-IV./ munkás-paraszt hallgatóinál bizonyos nehézségeket okos. Rájuk ugyanis 27 bukás esik, szemben a többi származási kategóriákra eső 10 bukással /az összes bukások aránya ebben a bontásban 28, illetve 11, vapyis az I. évfolyam munkás kategóriájára esik csupán 1 bukás és az értelmiségire is csupán 1, és ez az aránytalanság mindenképpen fennáll akkor is, ha a III. évfolyam bukásaitól eltekintünk. Ebben az esetben ugyanis a II. és a IV. évfolyam munkás-paraszt hrllgatóire 11 bukás esik, mig ugyanezen két évfolyam egyéb kategóriáira csupán 3» Ezek a különbségek nem túlzottan nagyok, de mindenesetre elgondolkoztatok és jelzik a jobb oktatómunka konkrét lehetőségeit.

A tanulmányi előmenetel globális mutatóiban - mint ismeretes - az elmaradt vizsgák nem szerepelnek, a fentebb elemzett bukások azonban igen. Ezek az eredmények a folyó félévben at bukások csekély száma miatt általában kedvezőek: a kari összátlrg mind fi négy évfolyamra vonatkozóan 3,8 körül mozog, vagyis az összteljesítmények alapján a kar tanulmányi átlaga közel 4-es rendű előmenetelt ad.

Ez az eredmény annyiból is kedvezőnek tekinthető, hogy c. négy évfolyam átlaga, amelyekből ez e kari összátlag összetevődik, viszonylag igen csekély szóródással rendelkezik, miután lefelé és felfelé nem találkozunk 0,S~esnél nagyobb eltéréssel az összesített főátlagtól. A II. és III. évfolyam tanulmányi átlaga ugyanis egyformán 3,6, a IV."*évfolyamé kerek 4,0j az I. évfolyamé pedig pontosan egyezik az összátlaggal, vagyis 3,8. A hallgatók származási kategóriái szerint vizsgálva a tanulmányi összteljesítményt, a szóródás .hasonlóan csekélynek mutatkozik, miután a munkás-paraszt származású hallgatók tanulmányi csoportjainak egyesített átlaga 3,7, vagyis csak 0,1-el tér el lefelé a kari főátlagtól, az összes többi kategóriák egyesitett átlaga pedig 3,9, vagyis csupán ugyancsak 0,1-es eltéréssel jobb a kari főátlagnál. Ettől alig eltérő eredményt kapnánk abban az esetben is, hogyha az egyes származási kategóriák számszerű aránylagcs súlyát is figyelembe vennénk az össztanulmányi eredmény kialakításában,' vagyis finomabb módszerrel, mérlegelt számtani átlaggal végeznénk el az össztanulmányi eredmény kiszámítását•

Egy kétségtelen, hogy u fentebb már említett kedvezőtlenebb jelenség, a munkáskategóriáju hallgatók valamivel gyengébb tanulmányi eredménye a tanulmányi átlagokon keresztül is jelentkezik, még hozzá nemcsak a felsőbb évfolyamoknál, hanem az I» évfolyamon is. Az I. és á IV. évfolyamon ugyanis a munkáshallgatók tanulmányi átlaga 3,6 körül ven, a II. és III, évfolyamon pedig 3,5. körül, vagyis 0,2, illetőleg 0,3-cl elmarad a kari összeredmény mögött. Ennek következtében a munkáshallgutók összátlaga is kb. 3,5 körül helyezkedik el, mig a paraszt származású hallgatóké 3,9 körüli átlagot ad. A többi származási kategóriáknál egyedül az alkalmazotti származásúak átlaga marad el a kari főátlag alatt 0,2-vel, miután 3,6-os eredményt ad, az értelmiségiek összátlngr. 3,9, az ‘'Egyéb" kategóriáké pedig 4,3.

Az össztanulmányi eredményt az érdemjegyek szerint vizsgálva a következő végső eredményre jutunk: a kari hallgatók vizsgáinak valamivel több mint ÍO-^-át emésztette fel az elmaradt vizsgák és a bukások aránya - a már említett kedvező megoszlásban -, a fennmaradó 90 pedig túlnyomó részben, kozol 2/3-ában a jeles és jó osztályzatokra esik /58,3 Í°/* Csupán annak l/3-ad része /31,7 Í>/ esik a közepes és az elégséges, .osztályzatokra » Ezen belül évfolyamok szerint vizsgálva akari toljo sitKényt, az

Eng.: Dr. Szabó Péter. Slsz.: 8126 - 35 pld.