Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

folyamon származási szempontból sc-o találhatók 'olyan különbségek a ha« lasztó hallgatók között, mint a többi évfolyamokon, hanem a halasztás általános jellegű jelenségnek minősíthető.

Ugyanakkor az I. és a II* évfolyam parasBtszármazású hallgatói között /7, illetve 13 fő/ egyáltalán nem merült fel halasztás, amit e különbségek között mint legörveridetesebbet, elsőnek kívánunk hangsúlyozni. Ezzel körülbelül egyenlő elbirálés alá eshetnek az I. évfolyam munkásszármazásu hallgatói is, akik között mindössze 2 vizsga halasztására került csupán sor, noha 29-en vannak. Hátrányosan kell értékelnünk azonban feltétlenül azt a tényt, hogy a II», III. és IV. évfolyam munkásszármazásu hallgatói között /25, 21 ill. 15 tő/ a halasztott vizsgák száma.

9, 12 ill. Í3. Mindez arra mutat, hogy tanszékeink kellő tapasztalatok hiányában nem fordítottak a konzultációk és a vizsgaelőkészités során kellő figyelmet arra, hogy a vizsgáterhek progresszív növekedése és a színvonal emelés együttes hatása munkásszármazásu hallgatóinkat viszonylag nehezebb helyzetbe hozta. Erre a tapasztalati megfigyelésre, melyet első ízben most van alkalmunk statisztikai eszközökkel kielemeznünk, a jövőben nagy figyelmet kell fordítanunk.

Az összkép annyiban mégsem kedvezőtlen, hogy Karunk 142 munkás cs paraszt származású hallgatójára 45 elhalasztott vizsga esik, mig a többi 99 hallgatóra is majdnem ugyanannyi, összesen 44. Ezt az arányt a III. évfolyam elhalasztott vizsgáinak: levonása sem változtatná meg alapvetően, a már emlitc-tt egyenletes elosztás miatt, sőt csak javitaná, mert lQő mun kas-paraszt hallgatóra 28 halasztott vizsga esnék, mig az összes többi származási kategóriákra az emlitett 3 évfolyamból /I., II. és IV. évf./

79 főre mintegy 30.

3. Tanulmányi előmenetel.

Korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos összefüggések mutatkoznak a vizsgafegyelem és a tanulmányi eredmények, közelebbről a bukások száma és megoszlása kozott. A bukások száma az összes vizsgák 5-7 $-a között szokott ugyanis ingadozni és ha több a halasztás, a bukások száma valamivel viszonylag kevesebb és megfordítva. A bukások viszonylagos súlya Karunkon a jelenlegi vizsgaidőszakban ennek a tapasztalai összefüggésnek megfelelően valamivel alacsonyabb, mindössze 3,5 °/>i ami 44 bukásnak felel meg.

Ezzel kapcsolatban fel kell hivnunk arra a figyelmet, hogy a dékáni adminisztráció által összeállított adatok kifejezetten a bukott hallgatók és nem a bukások számát adják meg és igy a többi adatokkal való összevetésük helytelen képet adna. A bukótthallgatók száma 39, akik közül 5 hallgató, - valamennyi a III. évfolyam hallgatója -, két tárgyból bukott ős igy áll elő a fentebb emlitett 3,5 $-nyi elégtelen érdemjegy.

A III. évfolyam rossz tanulmányi eredménye annyiban is súlyosan esik a latba, hogy a bukott hallgatók túlnyomó részre, összesen 23 esik a III. évfolyamra, melyok között az emlitett 5 hallgató bukása még minősítettnek is tekintendő a hivatkozott kétszeres bukás miatt. A II. évfolyamon a bukott hallgatók száma 8, a IV-en 6 és az X. évfolyamon csupán 2, ez utóbbi három évfolyamon, tehát valamennyi csupán egy tárgyból bukott meg.

A III. évfolyam eme gyengébb tanulmányi eredménye az érdenjegyek százalékában számitva tehát különösen magas kell hogy legyen, mert itt a kétszeres viszonylagos súly hatása is érvényesül az emlitett 5 hallgató vonatkozásában. így alakult ki a III. évfolyamon, 0,3 ^ bukás, szemben a II. évfolyamra eső 2,4 /6-kali a IV; évfolyamra eső 1,5 és az I* évfolyamra. eső iyO Í°-Yni szemben.- 2 -Eng.: Dr. Szabó Péter. Slsz.: 8122 35 pld.