Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTODOMÁNYÍ KAR DÉKÁNI HIVATALA c.

I»_sz. melléklet.

9/1959-60. jk.'sí.

Statisztikai értékelés az lft59/60. tanév I» félévének vizsgaeredményeiről 'az Allan-'és .for tudományi Kár“ nappali tagozatán'"/

I. Vizslaterhelés.

A vizsgateher a közelmúltban kialakult tanulmányi és vizsgarendnek megfelelően nem oszlik meg egyenletesen az egyes évfolyamok között, miután az I* évfolyamon a leteendők vizsgák száma hallgatónkirrt 3» a

II. évfolyamon 5, a III. évfolyamon. 6 és s IV. évfolyamon 8. Ez annyit jelent, hogy a Kar 241 hallgatójára összesen 1265 vizsga esett ilynódon, de az I. évfolyam 68 hallgatójára csupán összesen 195, & 67 II. évesre 556, az 56 III. évesre 337, az 50 IV. évesre pedig 397.

A terhelésnek ez az elosztása, mely a progresszivitáson alapszik, beváltnak tekinthető, amit elsősorban az I. évesek jé eredményei igazolnak. Igazolja azonban az a tény is, hogy a felsőbb évfolyamok tanulmányi eredményei sem romlottak a vizsgáterhelés eredményeképpen, - és ha mutatkozik is helyenként gyengébb eredmény, ez inkább a vizsgafegyelem gyengeségére és más általános magatartásbeli hibákra, semmint a torhek túlzott voltára vezethető vissza a hallgaték oldalán - mig az oktatás oldalán inkább ennek az uj rendszernek csekély mértékben rendelkezésre állé tapasztalataira, a rendolkesésre állé idő rövidségére v«*ethető inkább vissza.

E vizsgarendszer egyik további előnyeként kell kiemelni a* I. évfolyamon kibontakozó szorgalmi kollokviumok rendszerét, melyet a* állami vezetés idevoaatkozé rendelőtől még jobban elősegít ettek. Ezt azért szükséges ehelyütt hangsúlyozni, mert o«©k eredménye c dékáni apparátus által kidolgozott statisztikai adatokban non jelentkezik sen an I., sem a többi évfolyamok vonatkozásában, miután ß» adatok essk a* un. kötelező vizsgákra terjednek ki. E szorgalmi kollokviumok ogy része esek a II. félév elején kerül kérdezésre egyébként, s a jelentésbe emiatt sem lett volna belefoglalható.

2» Vizsgafegyelem.

Az elmaradt vizsgák viszonylagos súlya többévi tapasztalatokat alapulvéve Karunkon nem szokott jelentős lenni, mert a 4—6 fi között szokott ingadozni. Ez az arányszam kari átlagban számítva jelenleg valamivel magasabb, 7 fi körül mozog, ami az összes vizsgaszámhoz, az 1265-höz viszonyítva 89 elmaradt vizsgát jelent. Ebben feltétlenül kifejezésre jut a szinvonal emelésének a hatása is azonban, nemcsak az említett progresszív terhelés hatása, egyes átlagosnál fegyelmezetlenebb évfolyamon - mint amilyen a III. évfolyam - rosszabb átlagos tanulmányi előmenetele mellett.

Örvendetesen kevés az elmaradt vizsga az I. évfolyamon, mindössze 9 /4,6 fi»/ és nemytöbb az átlagosnál a.II. és a IV. évfolyamon sem, 23, illetve 26 elmaradt vizsgával /6,8, ill, 6,5 fi«/• Messze ezek felett van viszont a III. évfolyamon, ahol a 31 elmaradt vizsga 9,2 j£-ot képvisel'. Különösen élesen mutat rá erre a tényre’ az a jelenség, hogy a III. 6v-Eng.: Dr. Szabó Péter. Slsz.: 8121 - 35 pld.