Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés

tárgy, mindenki e 1 Írnőrizhf tt> /pl. olyan egyének, akik sohn életűkben nem foglalkoztak marxista politikai gazdaságtannal vagy filozófiával/. Az ilyen "ellenőrzés" többet ártott, mint használt a tanszékeknek.

2. Az oktatással kapcsolatos ideológiai, politikai és nevelési problé- HaFT* * ' ‘ * “ *■

Az ellenforradalom és a ne gelőző okok következtében fennálló eszmei zűrzavart sok kérdésben sikerült felszámolni. Véleményünk szcrint a hallgatókat - egy kis résztől eltekintve - sikerült leválasztani az *• ellenség oldaláról. Abból azonban nem szabad túlzott optimista követkeltetéseket levonni, mert a hallgatók zöme ma még sen hideg, sen noleg álláspontot foglal el, hm szajkózza az ellenség hangját, de azt sem lehet mondani, hogy elvileg meg,győződve- mellettünk áll.

A n gállazításunkat elsősorban nme alapozzuk, hogy a hallgat ókkal történő beszélgetések során /pl, a, 1lenforradalommai foglalkozó szemináriumokon/ zöme 1 elismerték, hogy ellenforradalom volt és azt cl is ismerték. mégis olyan kérdéseket is tettek fel, amelyek arra engednek következtetni, hogy a fejek még nem tisztultak ki teljesen /igv pl.megkérdezték, miért npm lehet semleges Magyarország, miért avatkoznak be a szovjet csapatok stb„/a

másodsorban nyíltan ellenséges nézetekkel ma már kevésbé lehet találkozni. Az azzal kapcsolatos^hogy amennyiben vannak ilyenek,nem merik felvetni, A sze- min ári unó kon és "egyebütt felmerülő helytelen nézetek forrásq megítélésünk szerint az egyetemi hallgatók között meglévő kispolgári és'ellensége s elemek behatásával magyarázható, okik sok esetben a munkás-paraszt fiatalokat tolják előtérbe- céljaik elérése érdé-, kőben. A munkás és paraszt fiatalok osztályöntudatra való ébresztése éppen ezért igen fontos feladat.

Harmadsorban, a hallgatók nagyréssr - mint említettük megtanulja és jól felel az anyagból, de a marxista filozófia ós politikai gazdaságtan mégsem válik világnézetének szerves alkotó részévé. A hallgatók jelentős százaléka vallásos, ez azonban nem tartott vissza egyet sémáitól, hogy pl. a törvények objektiv jellegéről, q világ anyagi egységéről stbT problémákról beszéljen. Az anyag meggyőződés nélküli tanul as a egyeseknél azt a helytelen tendenciát hozta magával, hogy úgy gondol i/”’ hogy ha a kapitalizmust szidják és a szocializmust dicsérik, azzal máris kiváló lesz a feleletük.

Negyedszer, a hallgatók nagy részében az a tudat .él, hogy a gazdasági e politikai kérdésekhez mindenki 'ért. Ennek alapján gyakran felelőtlen megállapításokat tesznek, ill. feljogosítva érzik magukat arra, hogy "itálőbirék" szerepében te t sze leg/* .< k, s ha valami nem egyezik az c e lképze lés« 1 kk 1, azt ne f agad j ék' é í „

A hallgatók zömének politikai magatartáséra az jellemző, boey,kevésbé vetik ifi az általános politika azon kérdéseit, y lyr- k magyarázatához ' nyílt osztály álláspontra van szükség,, /A választ ásókkal kapcsolatos kérdéseket pl. kevésbé vetették fiié A kagy Imre kérdésről ram igen szólnak, ha mégis n* .-történik, röviden elintézik azzal, hogy bür.ös voll A gazdaságpolitika - gyes kérdéseiről inkrvb_folyik vita, J'/inkább az ipar, me zőgazdaság ős' külkeresked-V r j 1< nlrgi és_ jövőbeni_h lyzgtc > érdekli őkét. A tiemzí tközi politika 1 *áltaj-'áa3r-bb kérdés; ! - a háború és béke, Taivon, hyugatnome törsz-g, öze lk g Le-1 - ár dekli ugyan a hallgatókat, de o kérd'sé k békés me nojfása iránt k vésbé optimisták. Szemináriumok'.n lényeg'sebb kérdések fr lvetése inkább azok részéről

Bng.dr.Bdrcziyéo pld.4512.sz.