Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés

történik, akik őszintén tisztázni akarják a kérdés igaz vagy nem igaz voltát. Az oktatás során helytelen nézőtök és kérdések főkep azért merülnek fel, mert nem ismerik mélyebben, részi« te sebben az illető problénát /pl. egy-két hallgató úgy gondolta, hogy nálunk a föld nacionalizálása megkönnyitené a kollektivizálást/* iiéha felvetődött a határkérdés is. Áthallgatok többségF egyetértett azzal, hogy a kérdés felvetése és kiéL-zése egyáltalán nem hasznos, hanem káros ugv nfkünk, lint a többi szocialista országnak. Akik ezzel nem ért.'ttok egy*-t, talán azok non is szóltak erről a kérdésről. A 1fgvitatottabb kérdések: a tulajdon nint jogviszony ós mint materiális viszony. A kettőt jónéhányan összekevertek. Ugyancsak sok vita volt a személyi tulajdonról és a gép» állomások Szovjetunióban történő átszFrvr-zéséről. Továobd a szociallt» nus gazdasági alaptörvényéről és általában a szocializmus gazdasági törvényeiről és érvényFsűlésük módjáról.

A hallgatóknak az előadásokon és .szemináriumokon tanúsított fegyelme javuló'tendenciát mutat. A tanulmányi fegyelem azonban oly °n* értelemben romlott, hegy több a hiányzó. /Természetesen a hiányzásokat a legkülönbözőbb orvosi igazolásokkal igazolni tudják, melyeknek hitelességét ellenőrizni szinte lehetetlen./ A rossz fűtési viszonyok is hozzájárulták a hallgatók nagyobb számú megbetegedéséhez. A filozófia órákra a hallgatók nagy többsége eljár. Csupán néhány hallgató hiányzik rendszeresen, mint pl. Luptovics Rózái, Juhász Mihály, Szabó marta, Szigeti Balázs, D.szabó Dezső, Horváth István, r/tai. Viktória stb, Sokan óra alatt járnak orvosi kezelésre s nehéz ellenőrizni, hogy a kezelést órán kívül is meg lehet-e oldani, Ami a hallgatók felkészültségét illeti, általában nem szívesen tanulnak folyamatosan, hanem főiét/csak a vizsgákra, Az nem tapasztalható, hogy hiányzik a vitakészség, inkább előfordul, hogy olyasmiről szeretnek vitázni, amihez nem kell, vagy lehetetlen különösebben felkészülni. /Pl. sokszor vetnek fel a kommunista társadalomra vonatkozó távoli' kérdéseket./ Kétségtelen, hogy a vizsgaköve te Idények fokozása egyik eszköze b 11 hogy legyen annak,' hogy a hallgatók évközben többet tanuljanak. „ fegyelem és a felkészülés politikai gazdaságtanból a II.évfolyamon talánya legkevésbé kielégítő s a

III. és az I.,évfolyamon valamivel jobb a helyzet. A íII.évesek évvégi filozófiatörténeti’.vizsgája általában rendkívül nagy felkész' Imtlenséget mutatott. Bem beszélve arról, hogy megtörtént az, hogy 19 hallgató közül mindössze 2-3 hallgató ielfr.t' meg a vizsgán anélkül, hogy ezt a vizsgáztatóval megbeszélte voln-.., felkészületlenségnek az volt a következménye, hogy"néhány jeles hallgatót is meg kelitt buktatni, összehasonlítva a Bölcsészkar ugyanezen tematika alánján tanuló hallgatóivá], a jogász hallgatók sokkal gyengébb felkészültségűt, mutattak.

Oktatási és nevelési szempontból is fontos kérd 's az ideológiai és szakmai oktatás összekapcsolása. Annak érdekében, hogy nz' cktatüsühk a i\a"r je 1 légének megfe '|éTjér.,"‘a K'övetkezCket kell ne gvalósi tani:

a/ A Jogi Karnak külön előadója legyen a oarzizmus-leninizmus tárgyaiból /ez".politikai gazdaságtanból mar nagyrészt megvalósult/;

b/ a tematikának és a programnak a Kar szükségletei szerinti meghatározása;

c/ közös viták és nee- be szélesek a szaktanszékekkel nz egyes kérdésekről; ilyen vita már a politikai gazdaságtan és : polgár;" jogi tanszékek között folyt, s tervezve von a mu kajogi tanszékkel UA szocialista munkabér közgazdasági és jogi .kérdései^-rŐI.

A fentiek megvalósításához az szükséges, hogy aost már e kérdésről ne általánosságban beszéljünk, hare • történjen meg- a konkrét kijelölése

r.ng,dr?Bérczi ,4a pld„4513.sz.