Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged
1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés
14 Mo azonban mindjárt a nevelonrtinka kérdését is felveti, mert hiszen a dolgozó nép munkájának megismerése, a fizikai munka közvetlen megismerése, különböző üzemek látogatása a munkásosztály és a hallgatóság közötti szorosabb kapcsolat kiépítését és a fizikai munka fokozott megbecsülését jelenti. Uem is beszélve arról, hogy leendő biró, ügyész az üzemeket, a különböző vállalatokat nemcsak jogi struktúrájukban, hanem a belső életükben is fontos, hogy megismerje. Fontos volna az is, hogy szemináriumi helyiségek álljanak rendelkezésre, ez a nevelőmunka előfeltétele. IJgy gondolja, hogy azok a tervek, amelyek tudományos vonatkozásban a tanszékek a következő tiz évben rögzítettek, lehetővé teszik, hogy az Akadémia munkatervébe szorosan bekapcsolódjanak. /Felolvassa a terveket./ Megállapítja, hogy ai témák legnagyobb része ^ tanszékvezetők, illetve a tansegédszemélyzet kandidátusi, illetve doktori értekezéseinek tárgyát képezi, tehát igy kapcsolódnak a tudományos fokozatok megszerzéséhez. A kiadmányokat illetően az Acta Juridica et Politica-t fejleszteni kell, valamint olyan lehetőséget kell teremteni, amelynek keretében bizonyos monográfiák is megjelenhetnek. Az Acta jelenlegi 20 ive 24 ivre enéltetnék fel és átalakítanák folyóirattá. Emellett évi 40 iv terjedelemben önálló monográfiák számára kívánnának helyet biztosítani, főleg a disszertációKkiadását szolgálná ez a terület. A nemzetközi kapcsolatok területén a kar már eddig is örvendetes eredményeket mutat fel. Itt jön elő pl. az Acta-k kérdése is, mert Act a-cserékkel, külföldi utakkal mé£j szorosabbra kell vonni a kapcsolatokat, mert ez a kar munkájának nemzetközi megismertetésére is igen jó eszköz volna. A személyi ellátottság kérdését illetően a jogtörténeti tanszéknél szükség volna egy tanszékvezető és három tanársegéd, a mezőgazdasági tanszéknél egy tanszékvezető és két tansegédszemélyzeti tag, a kriminalisztikai intézetnél, amely a későbbiekben tanszékké alakulna, egy vezető és egy technikai munkatárs, laboráns, A kar célja az, hogy valamennyi tanszéket professzor vezessen és minden tanszéken feltétlenül legyen legalább egy vagy két tansegédszemélyzeti tag, mert hiszen a hallgatók létszama növekedni fqg, a levelező hallgatók létszáma már ma is nagyon magas. A karnak egyébként is nagyon alacsony az oktatói létszáma és a levelező hallgatók megfelelő ellátása jelentékeny terhet ró az oktatókra. Ugyanakkora jelenlegi elsőéves nappali hallgatói létszámot, amely 60-ban van megállapítva, 100-ban szeretnék megállapítani, mert hiszen ilymódon lehetne négy-öt év alatt elérni azt, hogy minden évfolyamon 100 hallgató legyen. Gyakorlatilag a lemorzsolódás miatt azonban ez nem jelent 100-at az V. év végén. A költségvetés és beruházás szempontjából a karnak egy tanteremre volna szüksége, a kriminalisztikai intézet számáré egy, a két uj tanszék számára négy, a kari könyvtárnak két, a büntető- és polgári jogi tanszékeknek egy helyiségre, valamint a kari KISz szervezetnek és a szemináriumok céljára volna még szükség helyiségekre. Szabó József örömmel üdvözli egy összehasonlitó jogi tanszék létesítésének tervét. A moszkvai, leningrádi egyetemektől kezdve nyugat felé mindenütt egyformán megtalálhatók az összehasonlitó jogi tanszékeit. A régi német tanrend összehasonlitó tanszéket nem állitott fel. A németek ti. olyan elméleti tárgyakat állította bek, amelyek keretében előadták ezeket a tár
