Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés

- 13 -7. napirendi -ponti A Karra vonatkozó tízéves fejlesztési terv-■fc—. I« ■■iiidn«i.iinM I. n.njn—1 Hím in gip^w—*Hi—ywiia—ÍB» i i. n um. »min m 11 ■ »■.iii —ni ■ 1 n.ini--—■—Mptmmm— ■ 1— 1 iiwiiii 11 ■ navaslat« Előadó:,dr. Polay Elemér egyetemi tanar.

Pólay Elemér megjegyzi, hogy az elkövetkezendő 10 évben újabb tanszékek felállításáról lenne szó. Pl. a jogtörténeti tanszékből két tanszéket alakitanának éspedig egy magyar jogtörténeti és egy egyetemes jogtörténeti tanszéket; a mezőgazdasági és munkajogi tanszékből külön mezőgazdasági és munkajogi tanszéket*

A büntetőjogi tanszék keretében egyelőre egy kriminalisztikai intézet alakítása szerepel, amely majd a tizéves terv keretében külön tanszékké lenne fejleszthető. A jelenlegi eljárásjogi tanszékből is két tanszék alakítandó, mégpedig a polgári eljárásjogi és a^büntetőéijárásjogi tanszék. A külföldi jogok tudományos vizsgálatával kapcsolatban felmerül a szovjet jogok, a népi demokratikus jogok és a kapitalista jogok problematikája, amely ennek a tanszéknek keretében volna megoldható. Kívánatos, hogy a politikai gazdaságtan oktatásának a jogászok részére külön profilja, tehát tanszéke legyen. A kari könyvtár fejlesztése tekintetében is bizonyos személyi és dologi feltételek biztosítása kívánatos. Az oktatálneveiő és tudományos munka vonatkozásában mindenekelőtt a tananyagnak bizonyos mértékű átvizsgálása és á tananyaghoz való segédleteknek a helyes megválasztása és megalkotása jönne elsősorban figyelembe. Igen komoly problémának tartja azt, hogy jelenleg csak csoportok Írnak tankönyveket, vagy pedig egy professzor kap valamelyik egyetemről, rendszerint a pesti egyetemről megbízást a tankönyv elkészítésére. Ez igen komoly nehézségeket okoz abban a vonatkozásban, hogy pl. a pécsi vagy a szegedi professzor néha másként látja a kérdéseket, természetesen az alapvető kérdésekben egyetértve. Ilyenkor felmettül a kérdés, hogy a tankönyv használható-e az illető professzornál vagy nem? Pl. előfordulhat, hogy a professzor lényegesen mást kérdez, mint ami a tankönyvben szerepel. Hégi tapasztalat, hogy a közös tankönyv Írásánál az összehangolás kellőképpen még sohasem sikerült. Természetesen nem a legnagyobb elvi kérdésekben van eltérés, mert hiszen valamennyi tankönyvnek a marxizmusleninizmus alapján kell készülnie, ami többé-kevésbé meg is valósul, de viszont bizonyos részekben nem voltak összehangolva a tankönyvek* Éppen ezért biztosítani kell azt, hogy minden tanszék a maga által kiképzett tananyagot a központi tematikák és programok alapján külön tankönyvben Írja. Ennek biztosítására a fedezet nyilvánvalóan meg lesz. Pontos a segédkönyvek és a példatárak összeállítása is, ti. a tételes jogi tárgyaknál a példatárak nélkülözhetetlenek, eddig pl. a Bírósági Határozatok Tárának felhasználása igen gyümölcsöző volt. A történeti tárgyalthoz szintén szükséges volna bizonyos oklevélgyűjteményeknél szöveggyűjteményeknek kiadása. Statisztikai vonalon egyéb segédletek, pl. táblák, a nemzetközi jognál térképek beszerzése, szerződésgyűjtemények, Ami az oktatás tekintetében a gyakorlattal való szoros kapcsolatot illeti, megállapítja, hogy a nyári termelési gyakorlatok a jelenlegi formában nem voltak kiolégitőek és sok esetben fizetett nyaralás volt a hallgatok részére az a néhány hét, amelyet bíróságoknál, vagy más hatóságoknál eltöltőitek. Szerinte arra kell a súlyt helyezni, hogy már az alacsonyabb évfolyamú hallgatók is valamilyen módon bevonandók legyenek a gyakorlati életbe, pl. panaszirodákhoz, üzemekéhez, stb. Természetesen ezt biztosítják a tanulmányi kirándulások is. Ez