Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1958. 01. 30. 3. rendes kari ülés

-8-gatók kollégiumában napokig ciánoztak, a hallgatók egy része megfázott, megbetegedett és nem tudott a vizsgákra felkészülni. Tehát az ilyen munkákat a jövőben a vizsgaidőszákban feltétlenül kerülni kell.

Ami a levelező hallgatókkal kapcsolatos javaslatokat illeti, karközi bizottság foglalkozik ennek a kérdésnek a megoldásával, és úgy gondolja, hogy az itt felvetett szempontok is érvényre fognak majd 'jutni ennek a bizottságnak a munkájában. Ami a gyakorlati követelményeket illeti, éppen az ötéves oktatás kapcsán, amely lehetőséget ad a,gyakorlati élet problémáival való foglalkozásra, a másik oldalon személyi problémák is’felmerülnek, elsősorban a tansegédszemélyzet tekintetében, amelyekről már több Ízben szó volt. Nevezetesen, hogy tansegédszemélyzetünk jelentős része az élet ismerete nélkül, az egyetem padjaiból került a tanszékekre. Sz a hiányosság feltétlenül pótlandó, bizonyos tanulmányútra vagy cserére gondolunk,'amit egy karijilésen feltétlenül meg kell vitatni.’ Szék a követelmények igazolják a Kar vezetésének azt az"álláspontját, hogy szükségesek a~különböző speciálkollégiumok sokkal nagyobb számban,' mint a múltban. Véleménye szerint helyes az a törekvés,' áogy ezeket a speciálkollégiumokat vezető gyakorlati jogászok tartsák, akik a városban működnek, mert hiszen tulajdonképpen ez a laboratóriumunk, ez a gyakorlati munkánk területe és ezen az utón kell a továbbiakban is haladni, még ha ez bizonyos pénzügyi áldozatokkal is jár.

11.

\

Jelentés a Kari Könyvtári Bizottság munkájáról. Előadó: dr. Szabó József egyetemi tanar.

Szabó József véleménye szerint a nyelvtanulás szempontjából is rendkivti'l fóntos"Tolna létrehozni egy szervezett könyvtárat, szakképzett könyvtárossal, aki tudományos képesítéssel is Dir és aki segítené a hallgatókat szakképzésükben és nyelvtanulásukban. Ezen a téren azonban nagyon nagy nehézségek vannak, elsősorban helyiségnehézségek. A tanácstermet teljesen könyvtár céljára nem volna helyes lefoglalni, mert akkor a tanácsülések és egyéb ülések tartása ütközne nehézségbe. Amennyiben tehát a Kar osztja felfogását az egységes könyvtárra vonatkozólag, akkor elsősorban is a megfelelő helyiség kijelölése volna a fontos. E- zenkivül próbált megjelölni néhány folyóiratot, amelyek a tanszékek egy részét érintik es ezeket szeretné közösen elhelyezni, pl.: /felolvassa a folyóiratok címeit/. Bizonyos csereakció is van folyamatban, először 16, azután 48 egyetemmel próbált érintkezésbe lépni. Arra gondolt, hogy az Egyetemi Könyvtár végezné a tudományos bizottság által kiküldendő példányok elhelyezés-étcsomagolását. Az Egyetemi Könyvtár ezt vállalta, később azonban lemondotta, igy tehát a Karon belül kell a cserét lebonyolítani. Szeretné, hogyha a csere utján beérkező folyóiratpéldányok szintén közös kezelésbe" kerülnének. Meg fogják figyelni a különböző cikkeket, amelyek a folyóiratokban megjelennek, s fel fogják hívni a tanszékeket az őket érdeklő cikkekre.~ A 16 egyetem közül 9 egyetem válaszolt, de a nemrégen elküldött csere példányokra is egymásután érkeztek be a válaszok külföldről. Négy helyről kaptak csak kedvezőtlen választ, ezek azonban nem tudományegyetemek voltak, hanem magáncégek, amelyek azt közölték, hogy a rendelkezésükre álló cserepéldányok jelenleg teljes mértékben le" vannak foglalva, úgyhogy nem all módjukban uj csereviszonyba lépni. Tehát a kezdeménvezes nagyon kedvező irányban alakult és reméli,"hogy a jövőben csak fejlődni fog.

Kovács István szerint a problémának két része van. Az egyik magának a kö'nwtárnát-^ kérdése, a másik a külföldi kapcsolatok problémája, amelyet úgy gondolja helyes, ha önálló jelentőségű dologként vizsgálnak.

A kari könyvtár kérdését illetően feltétlenül helyes lenne, ha volna