Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1958. 01. 30. 3. rendes kari ülés

so

egy kari könyvtár megfelelő olvasóteremmel, ahol a hallgatók is otthon éreznék magukat a Karon és egészen másként tudnának kapcsolódni az egyetemhez. Véleménye szerint a Karnak minden erővel törekedni kell arra, hogy ezt a jövőben megvalósítsa. A maga részéről ellenzi, hogy a kari tanácstermet használják fel a könyvtár céljaira, nemcsak azért, mert tanácsülést itt tartanak, de kell lennie a Karon egy olyan teremnek, ahol bármilyen közös összejövetel van, azt megfelelő formában, illetve környezetben meg lehet tartani, nem is beszélve az államvizsgák lebonyolításáról, ami máshol szintén nem lehetséges.?

A másik kérdés a személyzet kérdése. Ha már van megfelelő helyiség, akkor segéderőre is szükség van. Hogy bizonyos szükebb körben“ megjelölt folyóiratokat a kari könyvtárba fogjanak össze, ezt a maga részéről minden további nélkül elfogadja.^A külföldi cser6 gondolata igen helyes és nem baj, ha az Egyetemi Könyvtár nem foglalkozik vele,' sokkal jobb is, ha maga a Kar intézi és lép kapcsolatba a külföldi egyetemekfoi. • .ó

Nagy László megjegyzi, hogyha nincs megfelelő helyiség és nincs könyv- TáIT""3ZS7fű!fyzet, akkor sajnos nem sikerülhet a dolog. Most tehát csak elvileg lehet elfogadni és meg kell nézni, hogy mikent lehet a gyakorlatban megvalósitani a kérdést.

Búza László szerint a kérdésnek három vonatkozása van. Az első vonatkozása a csereügy. Ezt örömmel veszi tudomásul és egyszersmind hálás köszönetét kell kifejezésre juttatni Szabó professzornak azért a fáradtságáért, amit e vonatkozásban kifejtett.

A kérdésnek másik vonatkozása az, hogy legyen egy egységes kari könyvtár, A maga részéről feltétlenül amellett van, hogy egységes kari könyvtárat kell létesíteni. Szabó professzor hivatkozott arra, hogy annak idején, amikor az egyetem hallgatója volt, a Karnak egységes könyvtára volt, amelynek maga volt a vezetője. Ez volt a helyzet addig, amig az egyetem nem ment Kolozsvárra. Az egységes kari könyvtár lehetségessé tette a hallgatók számára is, hogy ott tudományos kutatásokat végezzenek. Sajnos, a tanszékeken az a helyzet, hogy a hallgatók számara a könyvtár használata nincs eléggé bizonyítva'. Egészen más a helyzet a kari könyvtárnál, ezért az egységes könyvtár létesítését feltétlenül helyesnek tartja. Kolozsváron is eredetileg egységes volt a könyvtár éspedig Farkas Lajos római jogász vezetése alatt-. Halála után egyes fiatalabb professzorok a tanszéki könyvtárak felállítását sürgették, és ez bizonyos visszaesést jelentett, mert a hallgatók nehezebben tudták a tanszéki könyvtárat használni.

Sajnos pillanatnyilag az egységes kari könyvtár létesítése roppant nehéz, mert elsősorban helyiség kérdése, ez pedig nem áll rendelkezésre. Mindaddig, amig "a helyiség kérdésé megoldható,'úgy gondolja segiteni lehetne az egységes katalógussal. Az egész kari könyvtárról, tehát az összes tanszéki könyvtárak anyagát felölelve kell késziteni ilyen katalógust. Nézete szerint nincs akadálya annak,, hogy a tanácsterembe beállítsanak két folyóiratszekrényt és ne használják akkor a tanácstermet, amikor nincs össze jőve tel. Kivánatos volna t'-hát a tanácstermet egy olvasóteremmé alaki tani át,*ahol nemcsak a szakfolyóiratok volnának elhelyezve, hanem.a napilapok is. Lem tartja kívánatosnak, hogy ezt a helyiséget a délelőtti órákban a hallgatok látogassák, ellenben du. 3 órától kezdve 7 óráig a hallgatóknak is rendelkezésére állana.

Ha itt napilapokat is elhelyeznének, akkor-ez vonzó erőt is gyakorolna a hallgatókra. Sürgetni kell tehát, hogy minél előbb megfelelő hely álljon rendelkezésre, de addig is kivánatos egy egységes katalógus* létrehozása. Azoknak a folyóiratoknak, amelyeKva tanácsteremben nem nyernének elhelyezést, egy“ jegyzéket kellene ott kifüggeszteni. Kivánatos volna a tanszékek kozott a nagyobb együttműködés biztosítása.-9-