Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1958. 01. 30. 3. rendes kari ülés

-6-hogy az egyetemi felkészülésnek bizonyos mértékben az előbb emlitett helyes elvi álláspontján maradva bár, de mégis a gyakorlati követelmények irányában bizonyos fokig el kellene tolódnia. A levelező hallgatók gyakorlati tudását megfelelő elméleti tartalommal kell feltölteni, a nappali tagozatos hallgatóknak viszonyt az elméleti tudáshoz bizonyos gyakorlati tudást is kell nyújtani. Á vizsgáztatások során mérni kell a gyakorlati alkalmazásra való képességet, a feleleteket ebből a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy vaj ion a számszerű eredmények mögött az élettel megtöltő anyag milyen profilt kap.

Horváth Róbert válaszolva Maday elv társ hozzászólására, me-giegvzi.hogy nem lenne olyan szigorú a nem kötelező tárgyakból való szorgalmi kol-" lokviumokat illetően. A "pellengér" szót maday és üruber elvtárs nehezményezték, bár a jelentés figyelmes elolvasása meggyőzhet arról, hogy neki semmiesetre sem ez volt a szándéka. Azt is meg kell iegyeznie,hogy statisztikai körökben világviszonylatban elfogadott elv, hogy rendszerint egyénekre nem konkretizálnak statisztikát, hanem a tömegszerüségből adódó általános tendenciákat kívánják kimutatni, viszont eppen a szocialista statisztika vétette fel, hogy ezen az elven túlmenően társadalmi érdekekből természetesen szabad 9lőrehuzó és hátrahuzó zendenciák viszonylatában individualizálni is bizonyos téren. Itt tehát nem a pellengérezés szándéka forgott fent, hanem a tanszékek figyelmének a felhívása volt a cél, vagyis'nemcsak a tény megállapítása, hanem mindjárt az orvoslás eszközére is utalás történt.

Abban kétségtelenül igaza volt Maday elvtársnak, hogy a levelező hallgatók statisztikája nem valami fényes. Ez a statisztika a vizsgaanyag 3o ~át reprezentálja, miután a vizsgák túlnyomórészt ezután fognak''levelezői viszonylatban lezajlani, ami ennek á statisztikának az'~’értékéből sokat levon. De úgy gondolta, hogy az is egy lépés előre, mert valami ténybeli bázist mégis csak ad annoz, hogy milyen vonalon kell tovább finomítani a statisztikát. Az "egyéb" kategória túlnyomórészt vállalati jogász, posta jogász, MÁV jogász, ügy gondolja, hogy a vállalati jogászokat feltétlenül külön kell venni, mert ez ma nagy kategória, úgy hogy itt feltétlenül finomítani kell a statisztikát.

Úgy érzi, hogy Káár elvtárs nagyon alapvető problémát vetett fel. Kétségtelenül minden statisztikának alapproblémaja az, hogy azok a számszerüségekre vonatkozó tények, amelyek bizonyos minőségi ismérveket számszerűen ragadnak meg és mennyiségileg jelentkeznek, ezek tükrözik-e alapvetően a minőségi összefüggéseket. Úgy gondolja, hogy minden vizsga statisztikának alapvető problémája, bar á minisztérium elrendeli országos viszonylatban annak kiszámítását, hogy a kötelező vizsga tárgyak' ból milyen átlagokat értek el bizonyos évfolyamok, tanulócsoportok, rétegek, évfolyamokon belül vagy az egész Karra, természetes, hogy ezek a számszerüsegek semmiesetre sem ugyanazokat az igényeket es ugyanazokat a követelményeket tükrözik, csak legfeljebb nagyban és egészében. Világos, hogy ezek az átlagok megengedik, hogy tálán a budapesti karon szigorúbb egy fokkal a vizsgakövetelmény, mint Pécsett vagy Szegeden, vagy esetleg pozitive•megengedik azt, hogy a pesti statisztikus professzor esetleg szigorú igényt támaszt, vagy jobban megköveteli az anyagát, vagy a pécsi kollega, vagy ő magaj^tenát az igény ilyen szempontból sem feltétlenül ugyanaz es talán még kevésbé sem ugyanaz abból a döntő és lényeges szempontból, amelyet Kádár elv társ felvetett és amely nyilván a jogi oktatásinak ma az" alapproblémája. Minden statisztikának" a felhasználása csakis ezeknek a végső minőségi problémáknak az ismeretében és mindenkori értékelésével történhet es csakis ez óv meg bennünket attól, hogy ezeket a számokat mechanikusan alkalmazzuk és ezzel a problémát megoldottnak tekintsük. A probléma rendszerint ezután következik, hogy az ebből következő tanulságokat minden tanszék és minden kar levonja a maga számára, s azután a megfelelő tennivalókat is megtegye. Azt hiszem, hogy ennyiből nagy köszönettel tartozunk