Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

jog általános részében, vagy pedig az állam- és jogelméletben való el- 1. helyezése. Hogy ez a fejezete polgári jogunk eddigi_anyagának az állám- és jogelmélet keretében nyerjen kifejtest, az alábbiak indokolják:

1. a jogszabálytan ismerete minden jogágazat ismeretéhez egyaránt szükséges, s e jogszabálytan anyaga alapvető vonásaiban minden logágazatra nézve megegyezik/a jogszabály szerkezete, a jogszabály hatálya, a jogszabály értelmezése 'stb0/;

2. a-jogszabálytan alapvető kiindulási kérdései: a jogrendszer, & jogágazat, jogintézmény kérdése /ez utóbbi a programmtol eltérve/már az eddigi polgári jogi tankönyvrendszerből is kimaradt s az állam- és jogelméletben nyer kifej-, est, ami indokolt is, hiszen ezen fogalmak kifejtése nem az egyes jogágazabokhoz tartozik, másrészt ezek a jogelméletben kifejtett fogalmak"mindegyik jogágazatra nézve érvényesek;

3. a polgári jog jogszabálytana ma már egy másik jogágazat jogszabálytanára is vonatkozik.; éspedig 0 családjogéra;

didaktikailag helyesebb, ha egy helyen tanulja meg a joghallgató a jogszabálytant a maga egészében, 3 esetleg csak bizonyos specialitásokat fög érinteni az egyes jogágazatokról szóló tankönyv vonatkozó része;

4. a jogszabálytan keretében több jogágazat kérdései összefonódnak /pl. a büntetőjogi, esetleg államigazgatási és polgári jogi szankciós összefonódása; a polgári jogi szankciónak, pl. kártérítésnek büntető törvénykezés keretében való érvényesítése/;

5* a jogszabálytannak az állam- és jogelméletben való egységes tárgyalása, amely feleslegessé teszi az egyes jogágazatok oktatásanak^keretében az anyagnak,.néhány a jogágazat minőségéből folyó specialitással kiegészített megismétlését, az oktatás rendszerében is kifejezésre juttatja a szociálist; jog egységét, szemben a ourzsoa jog kettősségével és a kettős anyajogbol fo.lpő kétféle jellegzetességekkel /kogens-diszpozitiv jog/;

6. a jogelmélet jelei anyaga úgy a szovjet, mint a mi tankönyvünkből, illetőleg jegyzetünkből kitunőleg lényegeben ugyanazt adja elő, amit a polgári jog /a jogszabály szerkezete, annak hármas tagozódása, a szankciók szerinti difxsrenciálcdás, a jogszabályok fajai: kogens, diszpozitiv stb., a jogalkalmazás, ennek keretében a jogszabályértelmezés, annak alany, módszer, terjedelem szerinti osztályozása, az analógia kérdése stb./. Az átfedés itt kézenfekvő, viszont ezt az .anyagot a jogelmélettől elvonni általános jellege, valamint a burzsoa nézetek e helyütt egységesen adandó kritikája miatt nem lehet;

7. a jogszabálytannak a polgári jogból való kihagyásával nem állanánk a népi demokráciák tankönyvrendszerarkotásában magunkban, hiszen - legutóbbi értesüléseink szerint - a bulgár polgári jogi oktatási rendszerben is végrehajtották ezt a módosítást;

8. végül, de nem utolsó sorban pártunk és kormányzatunk intenciói is arra utalnak^ hogy ne zárkózzék . i. a programmaikotás munkája az anyagnak bizonyos rövidítéseitől,,

Ezzel szemben vannak bizonyos .indokok, amelyek a fenti .elgondolás megvalósítása ellen szólnak:

1. a hagyományos magánjogi rendszer általános részében a jogszabálytan ott szerepel,

2. a szovjet tankönyv, valamint a német és csehszlovák tankönyvis hasonlóképen az általános részében tárgyalja e fejezetet,

3* a polgári jogi szabálynak bizonyos jellegzetességei, amelyek

9„polgári Jog szabálytanában tükröződnek, s igv annak speciális jelleget adnak. Ilyenek:

az a körülmény, hog/ a polgári jog szabályai általában diszpozitiv jelle-Eng.Bérezi 7o pio 0 3904 0 - >