Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
güek, a polgári jogi szabály szankciója általában reparativ jellegű, a polerári jogi szabály értelmezésénél a birói értelmezés igen nagy sze repet^játszik, mig pl0 az államigazgatási jogi szabályok értelmezéséné nem, a polgári jog szabálytanában olyan jelenségek szerepelnek, amelyek más jogágazatoicnal általában nem, mint a vélelem és fikció* 4« végül a fenti megoldás mellett szól az a didaktikai érv, hogy a hal', gatósag a tankönyvben készen kapja újból a jogszabálytant, ami tanulmányi munkáját esetleg megkönnyítheti., Mégis nézetünk szerint az utóbbi érvek súlyúkat illetően háttérbe háttérbe szorulnak az '--lobbié kével „Az a körülmény ugyanis, hogy a magán jr hagyományos általános rész-rendszere ezt -a fejezetet rendszeresen felvetette s a szovjet példa is ezt az álláspontot tükrözi, nem jelenti, azt, hogy e rendszertől való eltérés a polgári jog tanításában súlyosabb bonyodalmakat, okozna. Ami a•polgári jog szabály tanának, s e szabálytan specialitásainak kérdését illeti; a kogens és diszpozitiv jelleg a köz- és magánjog elválasztásánál volt döntő, de nem a polgári jognál, amelynek szabályai köz jelentős mérték! n zogens szabályok is találhatók. Kétségtelen,hogy a polgári jogi szabály szankcióját a reparativ jelleg teszi sajátossá, a' szankció reparativ jellege azonban sokszor büntető, vagy fegyelmi jel lefü iSo Nem vitás, hogy birói jogszabályértelmezés a polgári jogban szóes körben érvényesül, de ez nemcsak a'polgári, de a családi- és a bűn-, tetőjog szabályér te Injg zésé be n is jelentős szerepet játszik, s igy nem lehet azt a polgári jog részére kisajátítani /Talán éppen e meggondolásból kiindulva tárgyalja a szovjet állam- és jogelméleti tankönyv a birói magyarázatot .,/45/ Végül ami a vélelem és tizeié, mint a jogs zabái tan speciális polgári jogi jelenségeit illeti, ezek jelentősége egyre inkább háttérbe szorul, különösen az utóbbié /de ettől függetlenül nem^ csak a polgári, de a családi jogban is találkozunk ezekkel// Végül -^tekintettel arra, hogy az állam- és jogelméletben a .jogszabály alkalmazásának, értelmezéséhez kérdésével a hallgató már megismerkedett a gyakorlatokra való felkészülésnél mutatkozik inkább csak szükségesnek az, hogy a jogelméletben elsajátított e kérdéseket átismételje, a gyakorlati jogé setmegoldásoknál alkalmazza; igy nézetünk szerint a 4. als4 ti ellenerv is elveszti súlyát0 A fentiek összevetése mellett úgy találjuk, hogy a_jogszabály tan a jogelméletben nyerjen oktatást s a polgári jog általa nos részé "légiéi Jé be néhány'specialitásra a tarjon"a szukségnez ké'pés't,“ Bar'úgy vélTjuz, "5cgy ez is^'e Ize fűlhető volna, na a jogsiméie t ~é~fesze~s kérdést a jelenleginél némileg terjedelmesebben tárgyalná, ’ 7f A fentieket Összefoglalva,^az általános rész első, a polgári jogról, mint a felépítmény jelenségéről szóló fejezete a következő részeket kel lene tartalmazza; ' ■ y le a polgári jog forgalma /a polgári jog tudományának feladatai/, 2P a polgári jÄ|'a.j j pel ve i, __ 3c a polgári jWÍ •• rn sz--re /a tankönyv- és a kod exfend szer./, 4 c a magánjog lódé s törté ne te., ' r-v 5o a szocialista polgári jog fejlődésének története a Szovje.tunióban és hazánkban, 6» a polgári jog forrásai.* • ni, • 4 ; 1, Kérdés már most, milyen tartalommal töltsük meg az általános rész második átfogó fejezetét« Eng„Bérczi 7o pld<>3585» -20-
