Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Eng*3érczi To pld058- u ~

tartalommal* Kérdés tehát, szükséges-e ugyanezt az anyagot két helyen is előadni, két tankönyvbe is felvenni* Nézetünk szerint a magyar pol.gári jog fejlődésmenetének megértéséhez nélkülözhetetlenül szükséges a szovjet polgári jog fejlődésének, mint előképnek ismerete,, s ezérje^ fejezet feltétlenül itt kell nyerjen megtárgyalást, s a szovjet polgári- és eljárási jog stúdiumában, csupán ‘az egyes fejlődési szakaszokra Kellene rövid utalást terini 0

N

6. A polgári jog fogalmának, az ehhez szorosan kapcsolódó kérdéseknek,/ és a magánjog., valamint a szocialista polgári Jog történetének tárgyalása után a polgári jog' fjorrásait tárgyalja a már korábban kialakult ^hagyományos rétídsm-i TrgyélemBé'véve a szovjet, a csehszlovák és a német tankönyv is* Kérdés, hogy nem lehetne-e a jogforrástant ielj'-sen az állam- és jogelmélet, valamint az államjog keretébe utalni* Js előbbi‘studium ke relében up* ti is a jogforrások mibenlétének tana széleskörű elméié ti kifejtést nyír míg az utóbbiban az államhatalom egves szerveinek tárgyalása kapósra nyer'bemutatást a jogforrások hierarchiáin, azok keletkezési módja, s bizonyos ►-zz-l kapcsolatos kérdések*

Tekintettel azonban arra, hogy

i/a polgári jog stúdiumának előadásánál nem mellőzhető sem qz Alkotmány azon tételeinek kiemelése, amelyek a polgári jog alapvető intézményének? a tulajdonnak fajait, a tulajdonjog tárgyait megszabják, az állampolgárok alanyi jogai /kötelezettségei/ vonatkozásában útmutatást adnak,rögzítik az Öröklés alapé Ive it- valamint a családi jog alapintézményének, a házasságnak és .essIádnak védelmét deklarálják,

b/ a polgári jog forrásai között a szokásjog ma még, a polgári jogi kódex (■ Ikészítéie előtti átmeneti helyzetben Különleges szerepet visz an»nah ellenére,, hogy a szocialista jogi ni fogás a szokásjognak a biírzsoa « felfogással ellentétben csekély jelentőséget tulajdonit,

c/ figyelemmel továbbá a Legfelső Bíróságnak a polgárj jog fejlesztése területén betöltött különös jelentőségű szerepére,

a polgári jog forrásaival külön kell foglalkoznunk, úgy véljük, azonban, hogy 1 .

szükségtelen a pólMrl jog ált jlános részében a jogforrás foga . r • búr z so a" ért f Tme zé s é re ' valoTITeres/...............

hiszen ezzel a kérdéssel az állam- és jogelmélet bőséges irodalmi dokumentáció kapcsán részletesen foglalkozik és kifejti e kérdésben, a h* /; : és ma már e gyér te Imunek tekinthető marxista álláspontot*

Helyénvalónak, tartanánk viszont azt, hogy

a szokásjogról szóló rész keretében a kodexünkpéletbelépé-se - lőtt kiilönosen'Jezf kbvápől« : tv dig minTTörlerr tl^snfag hy'öFjen“ KiTéf óésT'iT'dü] szé.fpy. vaiamFrit *?I Ke r n fbiglalT^ugyleTfan MeTls, érj-'

yejjdddo angtT'IIbg^ruS'si minoslTese* :..................................

Szükségesnek tartanánk eme lit tt szólni - amennyiben a nemzetközi magán]ögjmí.nf f./f'fe szene IC‘egyes alapkérdései t a fentok í 1 tésnje

megfelelően a polgári jog'anyagának általános részében elír lyezzük - a nejnz'Iközí magánjog speciális forrásairól, Így a nemzetközi szerződési' o KJ/IJJüTt í t arínak “köz vJteT n “Tor r ás ai föT, *v gTagítnf TTnS mze f KözT -szőkl w«• ’ rold minF“'a tiemzcTközr'mirpn'Jög~TőrrasafoTd^?/''

Szükségesn^-k látjuk végül azt, hogy a jogügyletnek jogforrásként való Fürzsöa ' s z'e mié u~ft Jd Mllőm- ~e s "“Jógáimé leTbe'n nyerje. rí ka fej lest','

tekintettel arra, hogy t studium amugv is foglalkozik a jogügylet tel, s a jogforrásokról szóló burzsoa elmei«?tek áttekintése és marxista fcrí.tikáj a e zál ta3. telj., sebbé le sz«

7i Problematikus kérdés a polgári jog jog-szabályzatának /a továbbiakban ei alpt a jogszabálytant á”jogfor’rasös tahi”' nélkül .f'/jlik! {/ a polgári