Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
; ne„Bérezi pid.„3c6o„ •A. ^ nek előadását«. s a z adott jogágait szo cis lis to ff. ji ode sent- r lift-, j tését Ez sikerrel csak agy ilyen'bev.éaető részben ejthető magvégül nem szobád szem. elől téveszteni, hogy a szovjet és népi demokratikus tankönyvrendszerek, nemkülönben a hagyományos és c. vonatkozásban bevált magyar tankoayvrendszer egyaránt kialaotolta ss fenntartotta az általános részt« Mindezek az általános rész fenntartása mellett szólnak akkor is, ha az adott ország polgári jogi kódexe ilyen részt nem tartalmazna» 4 e§o_A7i álta 1 ános rész rendszere polgári yogi tankony-......... ■' "vünkbeno ' ............ " 1Ä A polgári jog ta''könyvre nd szerével kapcsolatban többek közt azt b t követelményt emeltei kí\ hogy abból a jogtanuló általánosságban és részleteiben megismer4 .i kérdéses jogágazat szerepét a társadálombahcEzen szerep általános vonatkozásokban való feltárása az általános rész alapvető célja * Jelenti az alap és felépítmény egymással való kapcsolatának alapvet(Tkifejtéséi a polgári jog, mint a felépítmény egy jelenségének vonatkozásábaric A felépítmény itt a polgári jog, viszont annak tárgya, az általa szabályozott' életviszonyok összessége, absztrakté: a polgári jogi viszony, A polgári jogi viszony viszont általában az alap jelenségei közé tartozik,. Állíthatjuk ezt azért, óiért a legalapvetőbb polgári jógi viszony, a tulajdoni viszony: a termelési viszonyok ].r-gj-]l ntősebbike, s ezzel kapcsolatos k a polgári jog által szabályozol i többi ’vagyon jogi viszonyok, az áruforgalmi ás az áruforgalom formáját öltő viszony6ki Az alap ás felépít meny egymáshoz való viszonyából folyó] ag jgrsze az al.-p elsődlegessége azt kívánná meg, hogy előbb a' polgári 'jogi" viszony okkal foglalkozzunk,' s csak azután a felépítménnyel, a polgári joggal« Es lehetséges is egy kizárólag tudományos rendszerben, amely felépítésé ben, .módszerében. stb. a tudományágban való jártasságot feltétele z'? nem lebe iségf s azonban egy tankönyv re ndszerneji, ahol a didaktikai szempontok ezt követelik, hogy elsősorban a studium tárgyának fogalmát határozzuk, meg, határoljuk ködül„ E tankönyvrendszerben tehát a felépítmény jelenségének alapvető kérdéseinek.taglalása kell, hogy az első helyet elfoglalja * Egyébként «nnak a veszélye, "hogy ez a beosztás a hallgatót az alap és felépítmény egymáshoz való viszonyának helyes felismerésében, befolyásolná, nem fog fennéliabi« Erre nézve ugyanis korább: stúdiumaiban, így elsősorban az állam- és jogelméletben már kellő tájékoztatást kapott,” s emellett e viszony helyes értékelését a polgári jog alapelveinek tárgyalásánál ismét megkapja; mindehhez pedig bőseg-s dokumentációs anyagot szolgáltat részére magánjog, ill, a szocialista polgári jog kialakulásának történe iv cd A fentiekbőj^kitűnik az, hogy miért nem helyeselhetjük a polgári jog tárgyának: h poirg ... jogi viszonyoknak a jogi, oktatás más területére,az állam- és jogelmélet jogviszony okról szóló fejezetébe való utalását«, Az alap és^felépítmény egymáshoz való viszonya dialektikus egységet képez,, E dialektikus egység megtörését jelentené, ha a polgári jog fogalmára és legáltalánosabb kérdéseire vonatkozó rész egyedül- képezné az általános rész tartalmát; hiszen ezzel az alaptól elsza ki tanárik a feléri tmény egy jelenségét: s ezzel a két tényező;kölcsönhatásának illusztrálása is lényegében elesnék az általános részben, ami viszont a különös rész marxista szellemű" ok tatásának rovására .menne. „ Természetesen ellenérvként felhozható ez álláspont ellen az, hogy miért iogJalkozzek a_ hallgató a polgári jog keretében is a jogviszonnyal,mikor annak összes alapvető áaját osságát megismerhetné már az állam- és jogelmélet keretében, nemcsak a polgári, de más túlnyomóan szintén vagyoni viszonyokat tárgyszó jogágazatokra kihatólag is« Rá k 11 azonban ez elgondolással. szemben mutatni arra.;, hogy a polgári ioe*i v ^snmv-nir távo-no.
