Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Eng« Bér ez i To pldc, 5o6l • i' ■ ha a jogelmélet részletesen foglalkoznék a jogviszonyok jellemzésével, sajátosságaikkal, A polgári jogi viszony ugyanis oly sajátosságokat tüntet fel /ide tartozik a legalapvetőbb termelési viszony, a tulajdoni viszony; e viszonyok.legnagyobbrészt áruviszonyok, vagy áruformat öltő viszonyok, alanyai az egyenjogúság és mellérendeltség rendszerében állanak egymással 3tb„/y amelyen: minden más jogviszonytól megkülönböztetik. Emellett azonban indokolja ezt az a tény is, hogy_az általános résznek a polgári jogviszonyról szóló fejezetét nem nélkülözik sem a szov jet_ polgári jog tankönyvrendszere, sem a szocializmust építő országok polgári jogi tankönyv rendszere i * II. , 13 Kérdés ezekután. milyen tartalommal töltendő meg az ál tál''.nos rész polgári jogról szóló fele é Az általános rész első felének didaktikai meggondolások alapján termeszetszer illeg a polyr.rl jog fogalmának kérdéséből ^ke] 1 kiindulnia» E fogalom mégviIn.gítn5~~szüKségessc T~szT mindenek«, lőtt .őzöknek a iogelraélétben-mar előadott principiunióknak rövid felelevenítését, amelyek a jogrendszer, jogágnzrt, jogintézmény egymáshoz való viszonyát, s 8 tagozódás mikéntjei/ v k ml.n\ a jogágazat helyét a jogrendszerben megszabják. Szükségesnek let ázik azonban, hogy mindjárt e helyütt rámutassunk a polgári jognak, mint felépítménynek a- polgári jogviszonyhozmint általában az oJnp jelenséghez való kapcsolatara, arai viszont feltételezi azt, hogy e helyütt nyerjen ki.fris^ást a polgári jogviszony fogalma általában. Ez . a z érts z ük dogé 3“(xö".y ‘Thaligáik iaíéd j ?1 rt a z indul 7 ' s nál""t isztaFan 'Tégy e n 5 az általános rész s Tr kézé tévéi» A polgári jog fo i.mának meghatározásához elengedhetetlen további lépes > a polgári jognak' és, elsősorban szintén vagyonjogi viszonyokat tárgyszó jogágazatOKtol való elválasztása« Indokoltnak látszanék azonban e vonatkozásban Molgári jognak a pénzügyi jogtól való elhatárolására is kitérni »hiszen ____is vágyóni” Viszonyok "szőbáTyózásaroF van szók PrdbTémaként1 rmerül :i>Í az éTEaTároTasoknáT'á 'nemzefkoz 1 jnngén.jog heiyének meghatározása. Ez annál inkább indokolt, mert tantervűnk szerint az a üáTtgatő, aki a nemzetközi magánjogot nem vette fel, nem fog e részre vonatkozó tájékoztatás kapni« A burzsoa magánjog és a szocialista polgári jog egymáshoz való viszonyának ^kérdése szintén előfeltétel polgári jogunk: fogalmának szabatos meghatározásához^ Helyesnek látszanék azonban e helyütt nemcsak azt kifejteni, hogyha burzsoa magánjognak mint anyajognak egyik ágazata a kereskedelmi és váltójog milyen helyet foglalt el ott, s. hogyan helyezkednek el a vonatkozó és nálunk is érvényesülő szabályok a szocialista polgári jogban, hanem arra is rá kell mutatni, hogy a munkaviszonyok szabályozása 0 burzsoa m a ga. n Jő gn ők 's'z e rT' e s rész éT~ ke pe z~f e , s' csak az imperializmus' korában vált ki onnan a Tgyes sz^TfogöT: csoporfTába, bér ez aToiyámaT~s*-m mindénuTT fejezöcToTT’be /NSme;torsz/gban es..ríalünirmas-mas v0Ti a helyz eT/T Ezzel szemben a gazdasági jog problémájának részletes taglalása a polgári "TöFTerpTe 51 n méri, öze nd0 völnaj------------------------------------------------------— — éspedig azért, mert ez 0 probléma úgy az imperializmus korában, mind a szocializmus ^ épilésé he k kezdeti szakában a legkülönbözőbb iogágazatok létezését érintett:» különösen az utóbbi relációban a maga*’"hóditó" jellegénél fogva /polgári jogon kívül a munkajog, pénzügyi jog stb»/, s ez- Sxt'al _ valóságos ‘tractatus de omnibus rebus ét quíbusaaovaiiís"-sé vált, Altalanos jellegér- p.klntett*3], valamint figyelemmé 3 azokra az ellenséges nézetykrs^ nme evek e jogszemlélet folytán a ssoci lista jog egységét ve3zoi.ye.2tet tők és n szocialista jog szerepének helye .: értékelését r:
